Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
főrendiház is kinyilvánította bizalmatlanságát a kormány iránt,142 sőt a képviselőházban a koalíció „nemzeti ellenállást”143 hirdetett. A kormány helyzetét tovább súlyosbította a költségvetés nélküli állapot.144 Az egyre súlyosbodó helyzetet mutatta, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága az 1905. június 26-án tartott közgyűlésen kimondta, hogy az adó- és katonapolitikában nem enged a kormánynak,145 illetve Lippich Gusztáv főispán beadta állásáról való lemondását. A törvényhatósági bizottság megállapította, hogy Lippich Gusztáv „főispáni állását azért hagyta el, mert alkotmányos érzületével és hazafiasságával nem találta összeegyeztethetőnek, hogy a jelenlegi alkotmányellenes kormány alatt szolgáljon... ”146 A főispán ezután szabadságoltatta magát. Mivel Kristóffy belügyminiszter megsemmisítette a törvényhatóság által elfogadott határozatokat,147 illetve az országos politikai színtéren sem történt érdemi előrelépés, az október 16-án megtartott közgyűlés kemény szavakkal és határozott döntésekkel állt ki korábbi határozatai mellett.148 142 Képviselőházi napló, 1905. I. köt. 38/1905. és Főrendiházi irományok, 1905. I. köt. 24/1905. 143 Szabó Dániel ezt a „nemzeti ellenállást” a törvényhatósági (elsősorban vármegyei) tisztviselők és a kormányhatalom csatájaként definiálta. In: SZABÓ Dániel: Századfordulós azonosulásformák. In: Valóság 1991. 11. szám. 23. p. 144 Sarlós Béla megállapítása szerint ha „a Fejérváry-kormány költségvetési felhatalmazással rendelkezik, sokkal határozottabban tudott volna fellépni a törvényhatóságokkal szemben, a közigazgatási ellenállást jóval rövidebb idő alatt letörhette volna, s ezzel meggyorsítja a kormányzati válság megoldását, a koalíció behódolását.” SARLÓS B. 1976. 186. p. 145 Tóth János indítványa alapján kimondták, hogy ha a kormány „meg nem szavazott adók behajtását, vagy meg nem ajánlott ujonczok kiállítását rendelné el”, akkor ezt a törvényhatóság megtagadja, illetve, hogy: „elvárja és megköveteli a vármegye összes tisztviselőitől (...), hogy a kormánynak a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtása, beszedésére, vagy a törvényhozás által meg nem szavazott, ujonczok kiállítására, a sorozásra esetleg kibocsátandó rendeletéit, akár a kormánytól közvetlenül, akár a főispán útján intézteinek azok hozzájuk, letett tiszti esküjük értelmében végre nem hajtják és azok végrehajtásában közre nem működnek”. In: MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyvei 264/1905. (A továbbiakban: Kgy. jkv.) 146 MNL JNSZML Kgy. jkv. 787/1905. 147 Magyar királyi belügyminiszter 81638/1905. In: Alispáni iratok 768/1906. Az alispán szeptember 5-én felterjesztéssel „válaszolt” a négy nappal korábbi rendeletre (Jász- Nagykun-Szolnok Vármegye Hivatalos Lapja, 1905. november 16. 2-3. p.), azonban ez is elutasításra került. 148 „Szent kötelességének tartja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége minden törvényes eszközzel megvédeni hazánk ezeréves alkotmányát s abban biztosított állami önállóságát, bárhonnét jövő támadással szemben”. MNL JNSZML Kgy. jkv. 539/1905. 87
