Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
közgazdasági és naplóbíráló bizottságának lett tagja. 1901. február 8-án jegyzővé választották.130 Ezt a tisztséget több cikluson keresztül betöltötte. 1903-ban a cs. és kir. kamarási méltóságot,131 majd 1904-ben „a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül” a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta az uralkodótól.132 A Lipót-rendi kitüntetés után Lippich Gusztáv főispán elnökletével, az alispán, a gazdasági egyesület elnökei, a vármegye képviselői részvételével bizottság alakult, amelynek feladata a május 15-én tartandó bankett megszervezése volt. A szolnoki vasútállomás melletti Westher és Müller vendéglőben a közintézmények, hivatalok vezetői, a vármegyei kis- és nagybirtokosok, a vármegyei tisztikar, a főszolgabírák és szolgabírák, az OMGE számos tagja Rubinek Gyula vezetésével ünnepelte „a magyar mágnások egyik legkiválóbb és legrokonszenvesebb” tagját, aki „lankadatlanul, fáradságot nem ismerve (...) buzgólkodik a vármegye, a gazdaközönség érdekeinek előmozdításán ”.133 A fő- és alispán köszöntői után Rubinek a főúri felelősséget emelte ki, Almásy világító-torony szerepét. Almásy ars poeticáját ismertetve előadta, hogy nem szereti, ha valaki csak önmagának él, vagy ha henyél. Éppen ezért az volt a szándék, hogy a köznek szenteli szabad idejét és tehetségét. „Ezt mindenkor önzetlenül tettem, és mintegy belső szükség által sarkalva”.134 Főispáni kinevezése tulajdonképpen az 1904 őszétől felerősödő politikai válságnak, majd az egész országra - kisebb-nagyobb intenzitással - kiterjedő vármegyei ellenállásnak, illetve az 1905-1906-os kormányzati válságnak volt köszönhető.135 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a szolnoki ellenzék vezetői november 27-re népgyűlést hívtak össze. A helyi - kormánypárti - sajtó elítélte a függetlenségi párti országgyűlési képviselők részvétele mellett zajlott összejövetelt, mely szerintük a „hazafias kormány, a szabadelvűpárt és a 130 Főrendiházi napló, 1896. V. kötet. 71., 72. és 75/1896. 131 Magyarország tiszti czím és névtára, 1904. Bp., 1904. 44. p. 132 Alispáni jelentés 1904. március, április, május hónapokról. In: MNL JNSZML IV. 407. Alispáni iratok 12.385/1904. (Továbbiakban: Alispáni iratok) 133 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1904. május 19. 134 Uo. Hanák Péter mellett (HANÁK P. 1978.) Romsics Ignác is öt nagy ellentétpárról beszél a század eleji vitakérdések kapcsán: a közjogi vitáról, a dzsentri- és a zsidókérdésről, a munkásság harcáról, a föld- vagy parasztkérdésről, a nemzetiségi kérdésről. In: ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2010. 70-88. p. 85
