Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
Almásy így emlékezett erre az epizódra: „...egyik legfőbb gondosságom tárgyát képezte, hogy Szolnok város nagyon zilált viszonyait rendezzem, hogy a túl magasra nőtt községi adókat vállaikról némileg leszállítsam és azon tisztviselőket, a kik teljes lelkiismeretességgel és a megkívánt buzgalommal nem álltak helyt, kötelességeikre szigorú, de következetes módon szorítottam. Megígérem Önöknek, hogy (...) figyelemmel leszek arra, hogy ezen ügyben igazság szolgáltassák és a bűn méltóképpen ostoroztassék. ”. 70 71 A fellépés pedig eredményesnek mondható: a vármegyét felkereső miniszteri küldöttek elégedetten nyilatkoztak a pénztári kezelésről, a háztartási ügyekről, máshol pedig mintaként állították a vármegyét a többi törvényhatóság elé, hiszen „már több mint tíz év óta úgy a megyei, mint az árvapénz-alapokat, a kereskedelmi kettős könyvvitel szerint kezelik és pedig oly szépen, hogy sok kereskedelmi intézet példát vehetne róla" fi 1892 és 1899 közötti időszakban a Törvényhatósági Bizottság összesen 54 közgyűlést tartott. Almásy Géza főispán mindössze két közgyűlésen (1898 nyarán: június 27. és augusztus 19.) nem vett részt. Almásy nagy befolyást gyakorolt a vármegye közigazgatására, igyekezett előmozdítani a vármegyei kőúthálózat ügyét, ám emellett a közérdekű és társadalmi mozgalmak és intézmények előmozdításáról sem feledkezett meg. Neki köszönheti Szolnok, hogy az állam elengedte azt a több ezer forintot, amit a város régi regálé adóhátralék kamatai fejében a kincstárnak kellett volna fizetni.72 Jászberény városa is sokat köszönhet a főispánnak. Közreműködésével nyílt meg az úgynevezett földmíves-iskola, és sikerült tető alá hozni a gimnázium államosítását, amely nagy anyagi tehertől szabadította meg a várost. Bár hamar elhalt, de fontos kezdeményezés volt az állandó lóvásár ügye is. Támogatásával valósult meg a jászberényi-sülysápi helyi vasúti összeköttetés.73 74 Az 1895-ben a vármegye területét is érintő árvíz során kialakult nehéz helyzetben - a jenői gátszakadás miatt veszélyben volt Cibakháza és Tiszaföldvár is - Almásy azonnal a helyszínen termett és példaadó módon, „lankadást nem ismerő kitartással” járta be az összes védelmi vonalat, „biztatva, vigasztalva árvízkárosultjainkat" fi 70 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1899. április 27. 71 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1899. február 12. 72 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1894. március 22. 73 Jászság, 1896. augusztus 29. és 1897. április 15. 74 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1895. április 14. 72
