Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén
A főispán ki is emelte tapasztalatai összegzésekor, hogy sok mulasztást tapasztalt, és úgy gondolja, hogy a tisztviselők csekély jövedelme, illetve maga a működő ügykezelési rendszer okozza a legtöbb problémát. A probléma-halmaz (a Jászság megfogalmazásában: „mindenfelé szétszórt protezsáltjai pedig nem dolgoztak, zsarolták a népet, sőt egyenesen sikkasztottak és loptak”)50 természetesen felvetette Hajdú Sándor alispán felelősségének kérdését is. A kemény vizsgálatok kapcsán a kellemetlen súrlódások a főispán és az alispán között szinte mindennaposakká váltak, sőt a főispán - mivel nem bízott környezetében - az ügyek elintézéséről a kiadóhivatalban saját tikárja által szerzett információkat. Amint az alispán erről tudomást szerzett, ezt megtiltotta - a viszály Hieronymi Károly belügyminiszter elé került. Almásy főispánt augusztus 19-én fogadta Hieronymi, aki - miután meghallgatta a főispáni panaszt, tudniillik, hogy nem tud az alispánnal „együtt hivataloskodni” - elrendelte, hogy a főispáni titkár továbbra is előzetes ellenőrzést gyakorolhasson a kiadóhivatalban.51 Két nap múlva, augusztus 21-én a „Pesti Napló” „Főispán és alispán” című cikke már országos szintre emelte a problémát.52 Az erőteljesen alispánpárti írás kiemelte, hogy a vármegyei adminisztráció mintaszerű, hogy talán nem véletlen az alispán 1891-ben kapott vaskorona-rend kitüntetése, és említést tett arról, hogy 1892-ben „a szolnokiak majdnem bizonyosra vették, hogy a kormány Hajdú Sándort nevezi ki Ujfalussy utódjául". Az írás további része Almásyval foglalkozik: elidegeníti az embereket, kiskirálynak képzeli magát, fegyelmivel fenyegeti a tisztikar tagjait. A „Budapesti Hírlap” is a vármegyével foglalkozott: augusztus 23-án arról írt, hogy „Szolnok megye közigazgatási viszonyai szinte szégyenletes részleteket mutatnak fel”.53 E már-már tarthatatlan állapot kellős közepén érte el a vármegyét ismételten a kolera-járvány. A már 1892-ben is pusztító kórt akkor a határozott, gyors intézkedéseknek köszönhetően már az 5. hét közepére sikerült megfékezni,54 * most a nyári időszak, a fertőzött folyóvíz és a rossz ivóvíz miatt hosszabb lefolyású volt - megtörtént a kolerafészekké nyilvánítás 50 Jászság, 1893. augusztus 26. 51 MNL JNSZML IV. 407. Cs. 9. 144/1893. és Jászság, 1893. augusztus 26. 52 Pesti Napló, 1893. augusztus 21. Budapesti Hírlap, 1893. augusztus 23. Alispáni jelentés 1892. szeptember, október, november hónapokról. MNL JNSZML IV. 407. Cs.9. Alispáni jelentések 1890-1894. 69
