Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
Összegzés A régmúlt idők malmait a használt energiaforrás alapján emberi és állati erővel működő malmokra: szárazmalmokra, vízenergiával működő vízimalmokra és szélenergiával működő szélmalmokra oszthatjuk. A 19. sz. második felében megjelent gőzmalom, később a villanymalom nagyobb hatásfokkal és termelékenységgel dolgozott. A gőzgép térhódítása különböző szakaszokban ment végbe a megye malomiparában. A kezdeti típusokat még a szélmalmok átalakítása gőzmeghajtásra képviselte, de 1866-ban Szolnokon Scheftsik István megépítette az első komoly teljesítményű gőzmalmot. Ezután a megye nagyobb városaiban sorra épültek a gőzmalmok, a legjelentősebb központok Karcag, Törökszentmiklós, Jászberény, Mezőtúr lettek. Szolnokon 1892-ben felépült a Hungária Gőzmalom, amelynek finomra őrölt lisztje 1900-ban a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Az üzem 1905-ben tragikus körülmények között leégett. 1919-ben a megyében 182 kisebb-nagyobb malom őrölt. 1939- től fokozatosan megjelentek az állam intézkedései, amelyekkel a gabona és lisztgazdálkodást szabályozták. A malmok fokozatosan elvesztették önállóságukat, 1950-től a legjelentősebbeket állami tulajdonba vették, majd Törökszentmiklós székhellyel megalakították a Szolnok Megyei Malomipari Vállalatot. 1962-ben újabb átszervezés következett be, ekkor a Malomipari és Termény forgalmi Tröszt keretén belül létrehozták a Szolnok Megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatot. A sütőipar első formái a 18. század elején tűnnek fel Szolnokon. A később megjelenő kisipari jellegű üzemeket az 1950-es években államosították. A vállalati szinten megszervezett sütőipar a lakosság igényeinek kielégítését az új típusú kenyérgyárakkal vélte megoldani. Ilyen típusú üzemeket Szolnokon, Jászberényben, Karcagon építettek. Az államosított pékségekből hat sütőipari vállalatot hoztak létre. De működtettek sütőüzemeket földművesszövetkezetek is, valamint néhány megmaradt magánkézen. 1953-ban a hat sütőipari vállalatot összevonták és megyei szintű vállalatokat szerveztek. 1976-ban azután a három megmaradt vállalat (szolnoki, jászberényi, karcagi) összevonásával létrehozták a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalatot. A harmadiknak tárgyalt növényolaj ipar gyökerei a malmokkal egyidősek, hiszen sok településen működött olajütő malom. Kisipari szinten folyt a feldolgozás, egészen az 1980-as évekig, amikor Martfűn átadták a növényolajgyárat. Az üzem a növényolaj feldolgozás területén napjainkban is meghatározó jellegű. 47
