Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Adattár - Bagi Gábor: Szolnok megye nagybirtokosai az önkényuralom korában (1859)
Vörös Sándor 2% 112 5 2 0 ? ..................... 7 Ö sszesen 513/8 2096 108 37 0 ? 7 RÉKÁN k. vád káptalan 25 V2 1110 34 76 3 vári káptalan ? vári püspökség 251/2 1110 35 75 3 vári püspökség ? Összesen 51 2220 69 151 6 úrbéres jobbágyszálló 7 A XVIII. század végi, XIX. század eleji adatokban már látható a birtokaprózódás, amely a kis-, közepes- és nagybirtokokat egyaránt sújtva a reformkorra mindinkább felvetette a birtokközösségek felosztásának, a gazdaságok modernizálásának szükségességét. Bár e folyamat már 1848 előtt megindult, felgyorsulása az első hazai polgári berendezkedés, az önkényuralom idején következett be. 3. Fényes Elek leírása Szolnok megyéről Jász-Nagykun-Szolnok megye önkényuralom alatti történetéről nem sok feldolgozás született, mivel a korszakról igen kevés levéltári forrás maradt meg. Ezért is meglepő és érthetetlen, hogy a magyar statisztika legnagyobb XIX. századi alakja, Fényes Elek (1807-1876) 1859-ben kiadott kis füzete a Tisza mente korabeli viszonyairól még a helytörténészek körében sem nagyon ismert, és nem is nagyon használják munkájuk során. A sorozat, amiben ez megjelent, a „Magyarország 1859-ben - Statisztikai, birtokviszonyi és topográfiai szempontból” címet viselte, míg ennek magyar és német nyelven is közreadott második kötete „Szolnok vármegye” néven vált ismertté. A munka a bevezető lapokon az 1851-ben az önkényuralmi igazgatás által létrehozott, a Jászság és a Nagykunság nélkül hozzávetőleg a mai Jász- Nagykun-Szolnokkal egyező Szolnok megye határait, természeti földrajzát, állatvilágát, népességét, településszerkezetét, illetve mezőgazdaságát mutatja be. Ezt követően mintegy 50 oldal szól a 100 kh. feletti birtokosokról, részint a birtoknagyság és elhelyezkedés szerint. Végül az utolsó húsz oldal a gyár- és kézműipar, a kereskedelem, iskoláztatás, közigazgatás és a közegészségügy helyzetét ismerteti, de kitér az egyes települések jellemzésére is, az 1858 körüli állapot szerint.26 Fényes füzetkéje sok szempontból hiánypótló, hisz az önkényuralom nemcsak az elnyomatás, hanem a jobbágyfelszabadítás, a felszabadult paraszti 26 328 FÉNYES Elek: Magyarország 1859-ben. Statisztikai, birtokviszonyi és topográfiai szempontból. II. füzet: Szolnok vármegye. Pest, 1859. 78—158. p.
