Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
3. számú táblázat. Az alföldi megyék kisiparosainak létszáma egyéb megyék összehasonlításában (1959. szeptember 30.) Megye Város Nagyközség Kisközség Összesen Szolnok 1494 1423 792 4030 Bács-Kiskun 2122 1960 1539 6042 Csongrád 1911 953 741 3849 Békés 1542 2756 652 5460 Hajdú-Bihar 511 1212 715 2664 Szabolcs 790 1812 2345 5346 Borsod 423 1327 2148 4373 Budapest 22.69724.026 Baranya 375 361 2297 3386 Pest 1161 3232 2260 7115 Nógrád 345 157 1282 2030 Magyarország összesen 45.624 19.702 28.645 102.091 Forrás: MNL OL M-KS-288-25/1960/1 l.ő.e. Jelentés a magánkisipar tevékenységéről és helyzetéről. 1959. december 31. V. számú táblázat. A táblázatból kiderül, hogy abszolút értelemben Budapesten volt a legtöbb kisiparos az országban, bár a belső kerületekben ekkor már nem adtak ki új iparigazolványokat. Az alföldi megyék a több kisiparossal rendelkező megyék közé tartoztak: ebben a megyecsoportban a legtöbb kisiparos Bács- Kiskunban, a legkevesebb pedig Hajdú-Biharban dolgozott. Szolnok megye az alföldi megyék közül a 4. helyen állt. A megyék közül országos szinten a legtöbb kisiparos Pest megyében, a legkevesebb Nógrád megyében tevékenykedett. A jelentés idején Szolnok megye kisiparában dolgozott 244 szakmunkás, 170 segédmunkás, 414 alkalmazott és 1023 ipari tanuló. A fentebb említett hullámzó mozgás a kisiparosok számát tekintve Szolnok megyében is jellemző volt, hiszen az 1956. szeptemberi 3.693 főről 1957 végére 5.151 főre emelkedett, majd 1959. szeptemberére 4.030 főre csökkent a kisiparosok száma, bár a két szélső időpont között ez még összességében 306
