Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez

beruházásoknál láttuk. így Észak-Magyarország súlya ebben a tekintetben csökkent (13,8 %—>13,2 %), hasonlóképpen a Dél-Dunántúlhoz (7,9%->7,2%) és Budapesthez (46,9 %—>46,8 %), míg az Alföld (11,3 % —>11,6 %) és az Észak-Dunántúl (17,0 %—>17,2 %) súlya valamelyest nőtt. Ez utóbbi adatok alapján írhatták végül bele a tervidőszakról szóló jelentésbe, hogy „a számok alapján csak az állapítható meg, hogy a tudatos törekvés helyes irányú változásokat alakított ki, de a változás mértéke rendkívül csekély és Budapest zsúfoltsága abszolút mértékben nőtt. ”33

A II. hároméves tervidőszak során indult volna meg a KGST keretében az ipar szakosítása. Végül csak a gépiparban jöttek létre a szakosításra vonatkozó ajánlások, az is csak a gépgyártás volumenének 15 %-ára vonatkozott. A szakosítási ajánlások jelentős részét lényegében csak előkészítették (konzervgyári berendezések, orvosi műszergyártás stb.), ezek végrehajtása azonban a következő tervidőszakra halasztódott. Lényegesen nagyobb eredményt ért el viszont az előirányzottnál a terv a szénhidrogénkutatás terén: az időszak során mintegy 15 milliárd m3 új földgázvagyont sikerült feltárni, amelynek hasznosításával már számolhattak a következő tervidőszakban. Mintegy 180 ezer tonna kohókoksz megtakarításával járt a gáz bevezetése a diósgyőri kohászati üzemekben. Az ipar a hagyományos gyártmányok előállítása mellett olyan új termékeket kezdett el gyártani, amelyekkel addig a magyar gépipar csak kísérleti gyártás formájában, vagy egyáltalán nem foglalkozott. Ilyen volt pl. a híradástechnika keretén belül a mikrohullámú berendezések, a TV-vevők, a képcsövek, a félvezetők és a frekvenciamodulált adók gyártásának beindítása is. A KGM/B gépgyártás területén a hároméves tervben a végleges polgári profilok teljes kialakítása során több új gyártmány (pl. hűtőszekrények gyártása a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban) gyártását vezették be.34

A tervidőszak eredményeinek részletesebb iparágankénti vizsgálatakor kiderül, hogy jórészt a terv teljesítéséről, illetve túlteljesítéséről beszélhetünk, de néhány iparág esetében elmaradás mutatkozott. Utóbbiak közé sorolható a villamosenergia ipar, ahol az előirányzott 416 MW kapacitású erőműépítkezésből 279 MW készült el. Átadták a tiszapalkonyai és a tiszalöki erőművet, de csak részben készült el a Pécs II. és az Ajka II. erőmű. A kiemelt

33 Uo. 3-4. p.

Uo. 4-7. p. Germuska Pál az 1960-as évekbeli magyar hadiipari termelés belső szerkezetét vizsgálva kiemelte, hogy tendenciaszerűen, fokozatosan háttérbe szorult a magas nyersanyagigényű fegyver- és lőszergyártás, ugyanakkor pl. a híradástechnikai eszközök gyártásának mértéke dinamikusan emelkedett. Forrás: GERMUSKA Pál: A magyar hadiipar a hatvanas évek elején. In: Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. (Szerk.: Rainer M. János) Bp., 2003. 94. p.

287