Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez

beruházás indult, így a beruházási kapacitás rövid ideig még kihasználatlan is maradt, s emiatt az építőiparból mintegy 17 ezer főt el kellett bocsátani. Az ebben az időben egy, a pártvezetés számára elkészült jelentés - a mintegy 45 ezer munkás és értelmiségi körében elvégzett vizsgálat alapján - tudatta, hogy a lakosság körében fokozódik az aggodalom a várható, illetve már jelentkező foglalkoztatási nehézségek miatt. Végül már a terv közzétételét követő első hónapban felemelték a terv előirányzatait: 1958. június 30-án a Gazdasági Bizottság a beruházási keret 1,5 milliárd forintos növeléséről határozott, s egyben további emelésekre hatalmazta fel az Országos Tervhivatalt. A terv felemelésével a megszüntetettek helyett új feszültségek jelentkeztek, hiszen a munkanélküliség fenyegetése után hamarosan munkaerőhiány mutatkozott. Ismét megjelentek az 1956 előtti időkre jellemző kedvezőtlen jelenségek: a megnövekedett anyagigény miatt 1958 végére az ipar gyakorlatilag „elfogyasztotta” a hároméves terv egészére tervezett anyagkészletnövekedést.24

A II. hároméves terv első módosítása után nem kellett sokáig várni a következő, sokkal számottevőbb tervemelésre, amely a KGST-országok 1959. márciusi, új stratégiájának hatására következett be. Az MSZMP KB 1959. március 6-án közzétett határozata már a terv három év helyett két év alatti teljesítésére hívott fel, így gyorsabban szerették volna megszüntetni azt a viszonylagos elmaradást, amely a szocialista fejlődésben a régi hibák és az 1956-os események miatt keletkezett. „1959 végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának - a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek - a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. ”25

A hároméves terv alatt, 1959-ben elkészítették az Országos Tervhivatalban „A három éves terv ipari beruházásainak területi bontása” című anyagot. Ebben már akkor figyelmeztettek az adatok arra, hogy - noha ezzel tételesen a tervtörvény sem foglalkozott - korántsem fog csökkenni Budapest és az iparilag elmaradott vidék, különösen az Alföld közötti szakadék (az I. ötéves terv után ezt több jelentés is önkritikusan kihangsúlyozta). Az egyes tervmutatókból kiderül, hogy amíg a minisztériumi ipari beruházásokból Budapest 15 %-kal részesedett, addig az egész Alföld mindösszesen 3,7 %-ot kapott, mindez pedig a bányászat nélküli minisztériumi ipari beruházások esetében 19,2 % <-> 4,8 % volt. A szorzószám mindkét esetben négyszeres,

24 PETŐ I. - SZAKÁCS S. 1985. 383-385. p.

A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata az SZKP XXI. kongresszusáról és belső helyzetünk időszerű kérdéseiről. 1959. március 6. 347.p.

282