Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
Az országos álláspont tükröződik vissza a Szolnok megyei malomipar racionalizálási tervében. Az akkori malomipart az előző politikai rendszer által létrehozott „szervezetlenül, rendszertelenül, egyéni haszonlesés céljából” megépített ipari örökségnek tekintették.41 A megyében 1948-49 között 46 malmot államosítottak, de 1950-ben már csak 25 állami (a kunhegyesi Kismalom üzemen kívül volt) és 14 magánkézben lévő malom dolgozott.42 Az „ésszerűsítés” jegyében 8 állami43 és 8 magánmalmot44 kívántak megszüntetni. Természetesen a következő alapelv betartásával: „Malmokat le nem szerelünk, csak a népgazdaság egésze szempontjából leállítunk. A leállított malmokat tartaléknak kívánták használni. A válogatásra az államosított malmoknál elméletileg a kapacitás kihasználást vették figyelembe. Itt a 75 %-os kihasználtságot vették alapul. Az egy műszakban dolgozó malmokat eleve rossz hatásfokúnak sorolták be.45 A legjobban működő Törökszentmiklósi Gőzmalom 98,5 %-os hatásfoka és a legrosszabbnak ítélt Jászdózsai Malom 16,9 %-os hatásfoka között valóban jelentős különbség volt. Az egész tervezetet úgy alakították ki, hogy a végén 18 állami és 6 magánmalom maradjon összesen napi 478 q kapacitással. A leállított malmokhoz közeli települések ellátását cseretelepekkel kívánták megoldani. Az addig létrehozott 27 cseretelep számát 9-cel növelték, így számuk 35-re emelkedett. Érdemes néhány példát idézni a tervezetből. Jászárokszállás 300 q napi kapacitással rendelkező malma látta el a települést, Jászdózsát és a szomszédos Heves megyében fekvő Tarnaőrsöt. Jászdózsán a gabonaőrlést leállították és Jászárokszállást kötelezték, hogy létesítsen itt cseretelepet. Kisújszálláson a A kereskedelmi őrléssel foglalkozó malmok nagy teljesítménnyel üzemeltek, ezek nagy részét már államosították, de továbbra is üzemben kívánták tartani őket. A vámőrléssel foglalkozó kisebb teljesítményű malmok jórészt még magántulajdonban voltak, a hatalom főként ezekkel volt elégedetlen, hiszen itt az őröltető kisgazdák beszélgetni tudtak „őrlés ürügye” mellett egymással. MNL JNSZML MSZMP Archívum. MDP Szolnok Megyei Bizottság ir. 39-1-72 ö.e. 1/95-108. 976/1951. „Szolnok megye malomiparának racionalizálási javaslata.” Ezek a következők: Jászladányi, Karcag-Vásártéri, Öcsödi, Tószegi, Törökszentmiklósi Gazdák Malma, Jászdózsai, Zagyvarékasi, Malom és a Kunhegyesen üzemen kívül álló Kis malom. Ezek a következők: Ujszászi, Jászjákóhalmi, Jászkisér-Karancsi, és a Bozsik féle , Pusztamonostori, Vezsenyi, Cibakházi és a Rákóczifalvai Malom. Az egy műszak hátrányaként említették a gőzkazánok naponkénti begyújtását, ami a kazán lehűlés-felmelegedés miatt többletenergiát kívánt, illetve az ilyen malmoknál a szakemberek munkáját nem tudták megfelelően kihasználni és udvartakarítást, illetve egyéb kiegészítő munkákat bíztak rájuk. 27
