Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Sebők Balázs: Hároméves terv az ötéves tervek időszakában. Adatok és adalékok Szolnok megye szocialista iparosításának történetéhez
később nem is indították újra.1 1957-ben - a gazdaság konszolidációjának jegyében - újabb egy éves terv következett (akárcsak 1955-ben). A kritikus politikai-gazdasági időszak alatti visszafogottság után már az 1957-es év legelején tetten érhető volt az iparfejlesztés terén visszatérő maximalizmus és túlzások előtérbe kerülése. Jól tanúskodik erről az Országos Tervhivatal (OT) Területi Tervezési Főosztályának 1957. február 21-én kelt irata, amelyben kísérletet tettek a nemzeti jövedelem 1958 és 1962 közötti alakulásának megbecslésére (itt még 5 éves tervciklusban gondolkodtak). Az Országos Tervhivatalnál aggályosnak tartották, hogy az addig számításba vett 28 milliárd forintnyi ipari beruházás helyett az érintett szakfőosztályok már 38 milliárd forintban gondolkodtak. A főosztályok által országos szinten javasolt létesítmények száma ekkor máris nagyobb volt, mint ami a korábbi II. ötéves terv direktíváiban szerepelt és még további hajlandóság mutatkozott újabb és újabb ipari objektumok építésének tervbe vételére. A Tervhivatalnál ekkor úgy számoltak, hogy a 38 milliárdos ipari beruházási keretet még hosszú lejáratú hitelek segítségével sem lehet megvalósítani. Feltételezéseik szerint ezek között nagyszámú kevésbé gazdaságos beruházási igény is szerepelt. Elképzelhetetlennek tartották azt is, hogy az 1957. évi 3 milliárd Ft ipari beruházással szemben már 1958-ban közel 7 milliárd forintnyit valósítsanak meg. Arra sem láttak semmiféle garanciát, hogy e „megalapozatlan befektetésekkel” a felvett hitelkeretet rövid időn belül vissza lehessen fizetni.2 Az I. ötéves tervidőszak után következő újabb középtávú szocialista népgazdasági terv nem a sokat emlegetett és tervezett II. ötéves terv lett, hanem egy hároméves terv, az ún. II. hároméves terv. Az ezt megelőző hároméves terv, az I. hároméves terv (1947-1949) kezdetben a háború utáni újjáépítést szolgálta, majd átformálták szocialista tervvé. Ez volt a magyarországi tervgazdálkodás első próbája. Jellemző, hogy a három év helyett 2 év 5 hónap alatt fejeződött be ez az időszak, miközben majd’ mindent Az 1955-ös átmeneti tervév és az 1956-os esztendőnek a forradalomig eltelt időszaka sem múlt el új létesítmények átadása, illetve építése nélkül Szolnok megyében. 1955-ben adták át a Tiszamenti Vegyiművek új erőművét, amely Közép-Európa első hulladékmeleggel működő erőműve volt. 1956 tavaszán kezdte meg működését Jászberényben a kicsiny Műtrágyaszemcséző Üzem és szintén ekkoriban indultak meg a Tisza Cipőgyár II. számú gyárépületének építési munkálatai. Utóbbi építkezéssel kapcsolatban különlegességnek számított, hogy az országban Martfűn használtak először előregyártott falelemeket. Üröm volt viszont az örömben, hogy ugyanitt toronydaru híján a tetőszerkezet felrakásához egy síneken mozgó vaskocsit kellett emeletről-emeletre vontatni... In: Szolnok Megyei Néplap, 1955. április 13.; 1956. április 27.; 1956. június 27. sz. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 1671.d. Nemzeti jövedelem-becslés az 1958-1962. évekre. Ea.: Hetényi István. OT Távlati Tervezési Főosztály. 1957. február 21. 6-7. p. 270
