Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
A második világháború hadműveletei következtében a megye malomipara súlyos károkat szenvedett. Szolnokon a Gulyás és a Neugebauer malmot felgyújtották, Karcagon megrongálódott a Hungária gőzmalom, Jászberényben teljesen tönkrement a Vallus-féle gőzmalom, Kenderesen a Doszpoly-féle malom kéményét és kazánházát robbantották fel. Rákóczifalván a Kábái malom teljesen leégett, Jászfényszaruban Márkus Pál gőzmalmát gyújtották fel.37 Azokat a nagy teljesítményű malmokat, amelyek működőképesek maradtak a Vörös Hadsereg lefoglalta és saját szükségleteire használta fel.38 A malmok működésének lehetetlenné tétele már az 1946-os évektől megindult (különösen a kis malmoké, amelyek vámra őröltek és a molnárok az őröltetőkkel továbbra is személyes kapcsolatot tartottak fenn). A megyében a Közellátási Felügyelőség ellenőrei sorozatosan büntették a malomtulajdonosokat. Jászapátin a gőzmalomban az őrlésre kerülő gabonát nem látták el zsákbárcával, ezért 100 forintra büntették.39 1951. áprilisában került napirendre Szolnok megye malomiparának racionalizálási terve.40 Az előzményekhez tartozik, hogy az MDP KV Titkárságának 1950. június 21-i ülésén tárgyalták a „malomipar racionalizálását”. Ez annyit jelentett, hogy a Magyarországon működő 1805 malom közül rögtön kb. ezer malom őrlését le kell állítani. Indoklásként a magyar malomipar elmaradottságát és túlméretezettségét jelölték meg. Először 200 malmot akartak leállítani, a 15/1951. I. 12. MT rendelet alapján. E szerint ugyanis a fatüzelésű malmoknak más tüzelőrendszerre kellett áttérni. Azzal számoltak, hogy a malmok a versenyt úgysem fogják bírni, főleg ha tüzelőrendszerük átállítására kötelezik őket. A felszabadult Szolnok megye. Válogatott források 1944-1948. (Szerk.: Tóth Tibor) Szolnok, 1980. 52-56 p. Mezőtúron például a város legnagyobb malma az Ilona-malom 1945. februárjában 200 mázsa kapacitásának legnagyobb részét a szovjetek használták, a lakosságnak mindössze 30-50 mázsa lisztet juttatott. - MNL JNSZML Szolnok Megyei Közellátási Felügyelőség ir. 5000/1946 V-38. Vas malom. MNL JNSZML Szolnok Megyei Közellátási Felügyelőség ir. 5000/1946 K. V-5. A témával kapcsolatban lásd még: SEBŐK Balázs: Az Alföld iparosítása-Szolnok megye példáján (1950-1970) Esettanulmány. Ph.D. értekezés. Szeged, 2009. c. munkáját. 25
