Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
A malomipar helyzetében jelentős változást hozott az első világháború. A malomipart állami irányítás alá helyezték. 1915-ben megalakult a Haditermény Rt., amely központi szervként gabona- és lisztgazdálkodást végzett. A termények szabad kereskedelme megszűnt, a gabona és liszt legmagasabb árát az állam határozta meg. Szabályozták a liszt kiőrlését, a korábbi tízfajta liszt helyett mindössze két-háromféle liszt előállítását engedélyezték. 1915. decemberében a kény érj egy rendszert is bevezették. A háborút és a tanácskormány bukását követően a hatóságok minden igyekezettel úrrá akartak lenni a közélelmezési gondokon. 1919 őszén például Hajdú vármegye alispánja levelet írt Alexander Imrének, Jász-Nagykun- Szolnok vármegye alispánjának, hogy a megye határán élő lakosok tömegesen csempészik át az őrölni való gabonát Karcagra, ahol a malmok mindenfajta elismervény és korlátozás nélkül hajlandók megőrölni a terményeket. Alexander megpróbálta körrendeletben utasítani az elöljáróságot, hogy „őrölteim vagy daráltatni csak a hatóság által kiállított őrlési tanúsítvány mellett szabad... ” Egyben feladatul szabta, hogy a csendőrség és a karhatalmi alakulatok többször ellenőrizzék a malmokat. Az iratokhoz mellékelt kimutatás alapján pontos képet kapunk a világháború után megyénkben működő malmokról és azok neveiről valamint területi elhelyezkedéséről. Az összesítés szerint a megyében 182 malom működött, (ebben az adatban minden őrlésre alkalmas szerkezetet felsoroltak a gyárszerűen működő nagy műmalomtól kezdve a kis teljesítményű motoros malomig) számuk legnagyobb volt Karcagon: 20 db.36 A második világháború idején 1939-től sorozatosan jelentek meg az állam intézkedései, amelyekben a gabona- és lisztgazdálkodást szabályozták. A közellátás érdekében megszüntették a malmok önálló kereskedelmi tevékenységét és a termény készleteket 1940-től zárolták. A következő években bevezették a liszt- és kenyérjegyrendszert. Az állam határozta meg azoknak a malmoknak a körét, amelyek közellátási őrlést végezhettek. MNL JNSZML. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja ir. 16554/1924 - a malmok elnevezése a mellékletben közölt dokumentumban. 23
