Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Magó Károly: A polgári repülés története Szolnokon 1945-ig
vitorlázógépet vontatta Rotter Lajossal a fülkében. A „Karakán” leoldott, és a város felett egy tiszteletkört repült, majd leszállt a repülőtéren. 10 óra után kezdődött a sétarepülés, melyen 51 fő, köztük bátor hölgyek is részt vettek. Délben, a Tisza Szállóban 80 fős bankett volt, melyen a város vezetői és a sportrepülés képviselői vettek részt. Délután 3 órakor kezdődött a bemutató. A himnuszt a MÁV Millennium dalkara adta elő, majd Szabó Ferenc nyitó beszéde után megkeresztelték a két szolnoki építésű vitorlázógépet, melyek az „Imre” és a „Miklós” nevet kapták. Az egyik gép keresztszülői feladatát Alexander Imréné látta el és „Szárnyaljatok ezzel a géppel a magasba és hirdessétek a magyar feltámadást!” jelmondattal, a másik gépet Dr. Szaller Miklósné a „Szebb magyar jövő reményében engedlek szárnyaidra!” jelmondattal felavatta és megkeresztelte. Ezután látható volt a légvédelmi géppuskások légitámadás elhárítási gyakorlata. A nap legszebb bemutatóját Rotter Lajos repülte a „Karakánnal”. 400 méter magasan oldották le, majd bemutatott fordulókat, loopingot, melyeket hatalmas tapssal köszöntöttek a vendégek.152 A repülőnapra körülbelül 6.000 ember látogatott ki.153 Király Sándor: Ötven év a Tisza fölött című könyve szerint az első repülőnap júliusban volt és akkor repült először a szolnoki építésű vitorlázó gép. (Király S. 1986. 14. p.) Azonban az újságok tudósításából kiderül, hogy az első repülőnap és a szolnoki gépek első repülése nem esett egybe. Az első repülőnapon a két gépet megkeresztelték ünnepélyesen, de ekkor nem repültek velük. A két szolnoki építésű vitorlázógép egy hónappal később emelkedett először a levegőbe, melyről szintén beszámolt a „Szolnok és Vidéke” c. újság. Ezeket a hibás adatokat ugyancsak átvette Gy. Fekete István valamennyi, korábban már említett repüléstörténeti művében. Aktív sportrepülő élet a Szandai réten A város vezetése és a polgárok támogatásának köszönhetően sikerült szilárd alapra helyezni a szolnoki sportrepülést. A KAMC szolnoki tagjai megszerezték a repüléshez szükséges képesítéseket, elkészült a két saját építésű repülőgép is melyeknek első repülése jelentős esemény volt Szolnokon. 1935. július 20-án délután a levegőbe emelkedett az első szolnoki építésű repülőgép, az „Imre”. „Az ezüstszínű légi madarat kocsin szállították ki a repülőtérre, ahol Lovas István startolt vele. Több próba start után levegőbe emelkedett az első szolnoki vitorlázó gép. Körülbelül száz méter magasságot ért 152 Szolnok és Vidéke, 1935. június 27. 1. p. Nemzeti Jövőnk, 1935. augusztus 31. 2. p. 225
