Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Magó Károly: A polgári repülés története Szolnokon 1945-ig

közleményei 2007-es évkönyvében140 és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok 2008-as évkönyvében141 jelentek meg. Ez a hibás adat szerepel „A szolnoki ősrepülőktől a Killián Iskola megalakulásáig” című munkájában,142 a „Dongók szárnyalása”,143 valamint a „A szolnoki katonai repülés története” című cikkében.144

Május 2-án Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánja hivatalosan engedélyezte a KAMC szolnoki osztályának működését. Az alapító tagok: Dr. Szaller Miklós vármegyei tiszti főorvos elnök, vitéz Bogyay Kamill csendőr százados, Puskás Ede városi tűzoltó parancsnok, Dr. Wollek Géza, Bakay Gyula, Prileszki István, Dombrowszky László, vitéz Pataky Károly, Kántor László, Magyari Gyula, Venczel József, Réthy Gyula, Schwartz András, ifj. Schermann Jenő, Balázs István, Demjén Tibor, Tóth Jenő, Drexler István, Mertz Ferenc, és Sághy József voltak.145 Király Sándor: Ötven év a Tisza fölött című könyvében a 19. oldalon van egy felsorolás az alapító tagokról, mely téves adatokat tartalmaz.146 Gy. Fekete István a téves évszámokhoz hasonlóan a hibás névsort is következetes átvette műveiben.147 Abban az időben a vitorlázó repülőtereket magas dombokra, vagy hegyek között fekvő sík mezőre telepítették, ahol a magasabban fekvő pontról indították a vitorlásokat gumikötél segítségével, kézi erővel. A siklórepülés végeztével a gépet a tagság felcipelte a startra, majd újra indították a gumikötéllel. Azonban Szolnok terepviszonyai miatt ezzel a módszerrel nem lehetett vitorlázógépet indítani. Egy autóra 100-150 méter hosszú kenderkötelet, vagy acélkábelt kötöttek és ezt beakasztották a vitorlázó gép indító kampójába. Indításkor a kocsi felgyorsult és a vitorlázó 50-80 méter magasra emelkedett. Ezután a kötél meglazult és leakasztotta a pilóta. Vitorlázógépek vontatására szereztek egy üzemképtelen Chrysler-t, melyet Dr. Kiss Ernő országgyűlési képviselő felajánlott a klubnak. A tagságnak sikerült kijavítani a gépkocsit, ezzel megoldódott a síkvitorlázás egyik fő nehézsége: a vitorlázó gépek indítása.

140 Gy. FEKETE I. 2007. 193. p.

141 Gy. FEKETE 1. 2008. 341. p.

142 Gy. FEKETE I. 2004, 145. p.

143 Gy. FEKETE I. 2002. 153. p.

144 Gy. FEKETE I. 2001. 29. p.

145 MNL JNSZML Szolnok város polgármesteri iratok, 36/1935.

146 KIRÁLY S. 1986. 19. p.

147 Gy. FEKETE I. 2010. 112. p.; Gy. FEKETE I. 2007. 193. p.; Gy. FEKETE I. 2008. 341. p.; Gy. FEKETE I. 2004. 145. p.

223