Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Czégény Istvánné - Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. II. rész
A tárházból a Tisza folyó fölé nyúlik ki az I. sz. tárháznál leírtakhoz hasonló híd. A folyó felőli oldalon, a gáton felépítettek egy hét emelet magas átrakó tornyot abból a célból, hogy a vasúti kocsikban érkező terményeket a tárház megkerülésével közvetlenül vízi járművekbe rakják. A rakodóhídon az I. sz. tárházhoz hasonlóan szállítószalag végzi a vízszintes szállítást, a végén pedig két teleszkópcső segítségével jut el a termény a vízi járműbe. A tárházhoz a folyó felőli oldalon vasúti vágányok csatlakoztak. A raktárakból ugyanakkor, a Tomory út felől, lehetőség nyílt arra, hogy az árut közúton is fuvarozhassák.31 A megye településein egymásután jelentek meg a gőz- és motoros malmok. Karcag, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Jászberény lettek a legjelentősebb malomipari központok. De működtek kisebb üzemek a helyi szükségletek ellátására szinte minden településen. 1906-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a malmok több mint fele már gőz-, illetve motorhajtással működött. Ez az arány messze meghaladta az országos átlagot, ami ekkor 14 % volt. A későbbi években azonban az erőgépek és a motorok teljesítőképessége mind kevesebb arányt képviselt az országos hajtóerő kapacitáson belül, igaz a malomipar magas részaránya a megye városaiban nagyobb volt, mint az ország városaiban.32 31 32 18 MNL JNSZML Szolnok ir. 18566/1949. Szolnok megye iparosodása és iparának jelentősége. Szolnok, 1967. KSH Megyei Igazgatósága 6. p.
