Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Szigeti Tamara: Gyilkossági körkép tíz év keresztmetszetében. A Jászkun Kerületben elkövetett gyilkosságok 1833-43 között
hátterében valószínűleg a korabeli erkölcsi felfogások álltak,27 pontosabban fogalmazva a paráznák és a hűtlenek megítélése a közfelfogásban. Mindemellett természetesen előfordultak az ún. „történetes gyilkosok” is (és nemcsak a gyermekgyilkosságok körében), akik a mai értelemben vett gondatlanságuk vagy vétkességük miatt feleltek egy-egy személy haláláért. Ilyennek mondhatók a gázolásos halálokozások, valamint a fegyverrel elkövetett emberölések egy része is. A verekedéses halálesetek hol szándékosak, hol gondatlanok voltak, de az alkoholfogyasztás sokszor közrejátszott az események alakulásában, hiszen ezáltal sokkal indulatosabbakká, és kevésbé megfontoltakká váltak, nem gondolkodtak, csak cselekedtek. „Amikor egy-egy verekedésnek nagyobb számú résztvevője adódott, nehéz feladat volt annak kiderítése, hogy a halálos ütést, rúgást, stb. melyik szereplő mérte az áldozatra. ”28 A mérgezéses gyilkosságokat szándékosan követték el és ezek általában férjek, feleségek ellen irányultak. A tilalmas orvoslást vagy más szóval kuruzslást elkövetők még a nádori rendelkezések ellen vétőknek is számítottak.29 A gyilkosságok elkövetése során az elkövetés módjának - mint ahogyan arra az előbb említettekből is következtethetünk - már ebben a korban is fontos szerepet tulajdonítottak, hiszen nagyobb mértékű büntetés is kilátásba volt helyezhető, amennyiben előre megfontoltan követtek el egy gyilkosságot, mint amikor csupán hirtelen felindulásból tették. Az alábbiakban két diagramon látható a gyilkosságok megoszlása a Jászkun Kerületekben.30 Ehhez segítségül részben a Fayer László Anyaggyűjteményében31 fennmaradt, országos összehasonlítást lehetővé tevő Bár olvashatunk ettől eltérő véleményeket is, mint például FÖLDES Béla: A Bűnügy statisztikája. Sociologiai Tanulmányok. Bp., 1889. című munkájának 29. oldalán a következőket írja: „A gyermekgyilkosság a legtöbb esetben szegénységre vagy félelemre, igen gyakran szeméremérzetre vezetendők visszaO ritkábban fordulnak elő gyermekgyilkosságok olyanoknál, kik kicsapongásban éltek. A gyermekgyilkosságok tehát nem hozhatók közvetlen összefüggésbe az erkölcsi állapottal. “ 28 LOVAS L. 1999. 53. p. 29 Lásd a 24. pontban jelölt lábjegyzetben. A diagramok egyes csoportjainak kialakításánál több tényező is nehézséget okozott a gyilkosságok elkövetésének változatos volta miatt, illetve az, amikor egy bűncselekményt több személy, és fordítva, ha egy személy több bűncselekményt követett el. A statisztikai diagramok ezáltal nem precízek, mégis jó szemléltetésül szolgálnak arra vonatkozóan, hogy egy átfogó képet kaphassunk róluk. FAYER László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. II. köt. Reprodukció. Bp., 2004. 3. rész. Törvényjavaslat a börtönrendszerről 3-319. pp. 180
