Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)
Tanulmányok - Szigeti Tamara: Gyilkossági körkép tíz év keresztmetszetében. A Jászkun Kerületben elkövetett gyilkosságok 1833-43 között
le”.u 1764-től magyar nyelven folynak a perek, bár a fennmaradt periratok az 1800-as évek elejéig tartalmaznak latin nyelvű, illetve úgynevezett latin-magyar nyelven íródottakat is, ahol főként a szakkifejezések tekintetében maradt még fent a latin használata, valamint a nádori leiratokban. III. Alkalmazott jogforrások Országos szinten merev ragaszkodás volt megfigyelhető a Hármaskönyvhöz, csupán „a külföldi jog befogadásában mentünk el messzire”,15 majd a 18. század végén és a 19. század első felében született javaslat és tervezet is, amely nem kétséges, hogy hatással volt a magyar törvénykezésre, viszont tényleges jogforrássá nem váltak. A 18-19. század fordulóján Ulászló és Mátyás törvényeire is hivatkoztak.16 Kiváltságos kerület révén azonban a jászkunok a maguk alkotta jogot vették alapul, bár az országos törvények is szabályoztak bizonyos alapvető kérdéseket a kiváltságos kerületekre nézve. A bírósági ítéletekhez elsődleges jogforrásnak az 1745-ös kiváltságlevelet tekintették, mely a Jászkun Kerület megszűnéséig használatban volt. Ez tartalmazta az ősi kiváltságokat. Ehhez társult egy 1751. október 5-én Bécsben kiadott rendtartás, amely Mária Terézia nevéhez fűződik, s melyet az országgyűlés is beiktatott a törvényei közé (25. te.). Maga a reguláció tartalmaz egy bevezető részt és 24 cikkelyt, amelyek a jászkunok alapvető jogait rögzítik. Rendezte az adózások szabályait; a bírák hatáskörét, illetékességét és a fellebbviteli rendszert, valamint az egyes kerületek fő tisztségviselőit, kiemelve a főkapitány szerepkörét. Szabályozta még a telkek eladását, az adósság felvételének feltételét. Szólt továbbá arról is, hogy a bűnügyi pereket a kerületek maguk ítélik meg, és hozzá a szükséges tömlöcöket is meg kell építtetniük, illetve be kell szerezni a végrehajtáshoz szükséges eszközöket.17 Viszont, ha kérik a kerületek, akkor vicekapitányt (helyettest) is kineveztet a király. Azonban fontos tény, hogy a jászkun autonómia alapjogai nem térnek ki a büntetési tételekre, a jogsértések fajtáira, hanem ezt a szabályozást a jászkun önkormányzat szervei alkották meg. BÁNKINÉ Molnár Erzsébet (szerk.): Jogszabályok - jogszokások, Jászkunság kutatása 2005. Bibliotheca Cumanica 6. Kiskunfélegyháza, 2005. 297. p. ECKHART Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Szerk. (jegyzeteket kiég., utószó, bibi. összeáll. Mezey Barna) Bp., 2000. 321. p. LOVAS Lajos: Betyárok, tolvajok és a bűnözés egyéb formái a Jászkun Kerületben 1797-1802. Debrecen, 1999. 53. p. Jászkun reguláció. Bécs, 1751. okt. 5. (Forrás: Magyar Történelmi Archívum, MNL Országos Levéltára) 177
