Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család

A zsidó nagykereskedők számára földbirtok megszerzésére és bérlésére a jogi háttér adott lehetőséget. II. József 1783. évi rendelete engedélyezte a bérlést, majd az 1860. február 18-i uralkodói rendelet pedig felruházta őket a birtokképesség, ingatlanszerzés jogával.19 Kohnerék érdeklődése az 1860-as években fordult a földbirtok felé. Kereskedelmi ügyleteik során látták, hogy a földbirtok hasznot hozhat, s kezdetben még földbérlésre gondoltak. Ehhez megvolt az anyagi hátterük is, mert a terménykereskedés igen jól jövedelmezett. Kohner Henrik és Adolf Ábrahám első bérelt birtoka Kékkőn volt, a „báró Balassák ösuradalmát” 1863-as árverezés alkalmával 190.000 forintért - a korabeli újság hangsúlyozta, hogy az - „... izraelita Kohner testvérek birtokába került. ”20

Később a bérlésen kívül földbirtok megszerzésére is törekedtek, ami presztízst, rangot jelentett, a többségi társadalomba való beolvadást, az elitbe való bekerülést segítette elő. Kohnerék Torontál vármegyei kocsóháti birtokukat (prädium Kocsóhát) Kohner Ábrahám Adolf Sváb Lujzával kötött házassága útján szerezték meg. A majorságuk Óbesenyő és Valkány község határában feküdt.21 A birtok nagysága az 1870-es években 4551-4748 kh volt, ami belső (nagy), kis, valamint Lujza majorokból és a körülöttük lévő földekből állt. A birtok központja a nagy major22 volt, ahol egy díszkert közepén 17 szobás kastély (úri lak) állt.23

1860. október 3-án meghalt Kohner Ábrahám Adolf, a vállalkozást Henrik vitte egyedül, majd 1862. július 18-án társasági szerződést kötött Ábrahám Adolf legidősebb fiával, Zsigmonddal, aki által belépett a cégbe, így annak beltagja-cégvezetője (Lirmenführer) lett és ezzel megkezdődött a gazdasági pályafutása. 1865. novemberében Károly is csatlakozott a céghez.24 * * A cég mezőgazdasági terménykereskedésen kívül értékpapírral is kereskedett,

Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaseirthum Österreich. Wien, I860., 81-82. p. betreffend die Besitzfähigkeit der Israeliten.

20 Vasárnapi Újság, 1863. október 25. 43. szám. 383. p.

Azt, hogy mennyi ideig birtokolták, forrásosok hiányában nem lehet megállapítani. Annyi biztos, hogy 1860-1893 között lehetett.

Ezen kívül a nagy, kis és Lujza majorokban számtalan épület, építmény állt: tiszti lak,

üvegházak, cselédlakok, magtárak, ló-, marha-, ökör-, juhistállók, ólak, pajták, színek, pincék, korcsma, iskola és 12 kút.

BFL IV. 141 l.b Budapest Székesfőváros Árvaszékének (1873-1875 Budapest Székesfőváros Tanácsának, mint gyámhatóságnak) iratai. Általános iratok, 9884/1874.

Kohner hagyatéki és gyámsági ügy, IV.1411.b 833/1879. Schossberger hagyatéki ügy.

1862. november 20-án jegyezték be a váltótörvényszéken. Wiener Zeitung, 15. Dezember 1862. 5. p., 17. November 1865. 28. p.

141