Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Hlbocsányi Norbert: A szászbereki báró Kohner család

kereskedett, s telephelye a terézvárosi (Theresienstadt) Dohány utca 6. szám alatt volt.8

Kohner Henrik felesége Porges Júlia Anna volt, akitől három lány és kettő fiú született. Gyermekei közül Kohner Károly Jakab vitte tovább a kereskedés foglalkozást, aki 1850. december 26-án Neumarktban született. 1851. márciusában már Pesten tartózkodott, s ekkor Pest Város Tanácsához folyamodott a lakhatási jogért: „...végre megkivántató tőkeösszeggel is el vagyok látva; végre pedig ugyan ezen bizomány fedhetetlen erkölcsi magamviseletről lesz tanúságot. ”. A pesti kereskedők ajánlására, megfelelő vagyoni háttér és a 65.000 Ft-os ház vétele után Pest Város Tanácsa megengedte a lakhatást.9 1862-ben Kohner Henrik nevéhez fűződött, hogy a szűkös, földszintes, Dohány utcában lévő házukat bővítette, első és második emeletet húzatott rá.10 A fővárosi virilista jegyzékben először az ő neve jelent meg 5.548 Ft házbéradóval, illetve a családi vállalata 628 Ft jövedelmi adójával.11

A Kohner család egy klán-szerű család (família) volt, amelynek feje a legelső letelepült férfi (Kohner Ábrahám Adolf) vagy a legidősebb (szenior), az apa vagy a nagybácsi volt, aki hatalommal rendelkezett a családja minden tagja, férfiak és nők felett. A klán fejének feladata lett a jogok, státusok számontartása, vagyon, cég gyarapítása, kezelése, megőrzése és a cégnek a fiúk részére történő átadása, a lányok kiházasítása is, de a lányok nem kaptak birtokot, hanem pénzben fizették ki őket, és hozományt adtak nekik.12

A XIX. század közepén Magyarország gazdasági központja Pest volt, ekkor már szorosan kapcsolódva létrejött egy nagykereskedői (Produktenhándler) csoport, a gazdaság elitje. Ez a csoport szorosan összefüggött Pest lakosságának rohamos növekedésével, majd a gyárak (főként malmok) létrejöttével is, melyek ellátására igen sok különféle nyersanyagra, mezőgazdasági terményre volt szükség. Az 1840-es évektől az 1860-as évekig 150-200 nagykereskedő élt Pesten, s itt létrehozták a saját gazdasági

Pester Lloyd-Kalender für das Schalt-Jahr 1860. Pest, 1860. 37. p.

BFL IV. 1202.1 Pesti iparjogi díjak nyilvántartása, BFL IV. 1303. f Pest Város Tanácsának iratai. Tanácsi iratok, 6993/1850-1852.

10 Mai cím: VII. Dohány utca 12-14.

11 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői, 1873-1917. Bp., 1979. 50. p.

Fllbocsányi Norbert: A Kohner család vállalkozásai. Bp., 2013 . 43-44. p.

http://www.btm.hu/feltoltes/tbm/37/03 hlbocs 37TBM.pdf (Letöltés: 2014. máj. 20.)

139