Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 29. (Szolnok, 2015)

Tanulmányok - Bojtos Gábor: Három Almásy a vármegye élén

az önkormányzat, a tisztán közjogi jellegű vármegye mélységes tisztelete".303 A központosítás és az autonómia melletti kiállás, illetve a főispáni szerep közötti ellentmondást sikerrel oldotta fel a vármegyei lap: „A legutóbbi közigazgatási átalakítást is a hagyományos autonómia tiszteletben tartásával az állami érdekek figyelembe vételével hajtotta végre".304 December 10-én megtartották a tisztújítást is (1907 óta az elsőt!), ahol „egyöntetű akarattal" a régi tisztikart választották meg.303 304 305 Építkezések - gazdaságfejlesztés Almásy Sándor 10 éves főispánsága alatt hatalmas építkezések zajlottak a vármegyében és a megyeszékhelyen, Szolnokon is. Az új szakaszt először Komor Arnold, a szolnoki királyi államépítészeti hivatal volt főnöke demonstrálta, amikor „Építünk” címmel jelentetett meg egy írást a folyamatban lévő és kilátásba helyezett vármegyei építkezésekről a Vállalkozók Lapjában.306 Komor kiemelte az utak helyreállítását, a szolnoki, újszászi, jásztelki hidak megújítását, a kunszentmártoni Körös-híd újraépítését, a vármegyei közkórház kibővítését, a bábaképzőt, a szolnoki pénzügyőri laktanyát, a vármegyei ármentesítő- belvízlevezető munkálatokat. Fontos projektként említette meg a Tiszajenő, Jászkarajenő közelében talált gyógyvíz hasznosítását, sőt: egyenesen a „magyar Karlsbadot” vizionálta az Alföldre. 1923-ban két vasútépítési koncepció kapcsán („Kunsági vasút” és „Jászsági gazdasági vasút") is értekezletet hívott össze Almásy az érdekeltek összefogása érdekében, ám egyik tervezet sem forrta ki magát.307 1921. szeptember 9-én kezdte meg működését Szolnokon a „menekült nagyváradi m. kir. Bábaképezde", amely Lippich István főispán, Alexander Imre alispán és dr. Kenéz Béla képviselő segítségével telepedhetett meg Szolnokon. 1922 után - Kenéz mellett - Almásy Sándor is teljes mellszélességgel támogatta a Bábaképző új épületének megszületését: „meggyőzték a pénzügyminisztériumot arról, hogy a szolnoki m. kir. 124 303 MNL JNSZML Kgy. jkv. 1036/1929. 304 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1930. február 9. VARGA Sándor Frigyes: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története 1876-tól napjainkig. In: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerk. SCHEFTSIK György. Pécs, 1935. 175.p. 306 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1923. január 7. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1923. január 28. és február 15.

Next

/
Thumbnails
Contents