Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A Tisza elfeledett árvízi hajósa – Nyárádi Hartl Ede
SZUROMI RITA A TISZA ELFELEDETT ÁRVÍZI HAJÓSA - NYÁRÁDI HARTL EDE A történelem, s az emberi emlékezet képes elkövetni hosszútávra ható igazságtalanságokat. Ilyen a temesvári születésű, utóbb Puszta-Hídvégen, Sarudon, majd Egerben élő nyárádi Hartl Ede története, aki emberek ezreinek életét és vagyonát mentette a XIX. század utolsó harmadának nagy tiszai árvizei idején, neve mégis több mint egy évszázadra a feledés homályába merült. Hartl Ede kalandos életútja, személyisége és tettei Újlőrincfalva1 történeti kutatásai kapcsán kerültek előtérbe. A Tisza-parti községet - melynek elődje a Poroszló alatt a Kis-Tisza és a Tisza közt egy szigeten fekvő település, Tiszahalász volt - az 1876-os árvíz után telepítették át Felső-Magyarad pusztára, az újjáépülő falu pedig a terület akkori birtokosáról, Schlauch Lőrinc2 szatmári püspökről kapott új nevet. így lettek az egykori tiszahalásziak 1876- 1880 közt újhalásziak, 1880-1903 közt lőrinczfalviak, 1903-1924 közt A korábbi Tiszahalász neve 1879-től, mikortól a település az árvízveszély miatt új helyére települt Lőriczfalva lett, majd 1902-től a falu végleges neve Újlőrincfalvára változott. KOVÁCS Béla (Összeáll.): Magyarország statisztikai helységnévtára. 1. Heves. Bp., 1991. 278., 280. p.; SZUROMI Rita - FEJES Lőrinc: Falu az ártéren. Tiszahalász - Újlőrincfalva története. Újlőrincfalva, 2011. 101. p. Schlauch Lőrinc (1824-1902) szatmári püspök. 1873. március 17-én szentelték szatmári püspökké. Nevéhez fűződik többek közt a nagyváradi egyházmegyében a plébániák és iskolák fenntartására tett alapítvány, de tetemes áldozattal járult hozzá a magyarpataki, csorvási, sarkadi és érmihályfalvi templomok építéséhez, a budapesti jezsuiták és karmeliták templomának orgonái, a máriazelli aranykorona, s a radnai márványoltár elkészítéséhez is. A debreceni Svetics-intézetnek palotát építtetett, a nagyvárad-újvárosi zárdában óvónőképzőt létesített és tartott fenn, s új épületszárnyat emelt. 1892-ben, Szent László király hétszáz éves jubileuma alkalmából Link ötvössel remekművű hermát készíttetett a nagy király fej-ereklyéjének, s káptalanával együtt felállíttatta székvárosa, Nagyvárad főterén a király bronzszobrát. Történetünk idején, 1876-ban, mint szatmári püspök teljesített az egyházban szolgálatot. BOROVSZKY Samu (Szerk.): Szatmár vármegye és Szatmár-Németi. Bp., 1908. 140. p. 73
