Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „…Már nem soká lesz főispán, mert helyzete megingott” – Földi István főispán és kora
ennek véget vetnek. Ugyanakkor örömmel jelentette be azt is, hogy a magyar parasztok, szovjet mintára, már a gyapottermesztéssel is kísérleteznek.130 Rákosi későbbi megnyilatkozásaiban megállapította, hogy mezőgazdasági termelésünk, mely az elaprózott paraszti birtokokra épül, „messze elmaradt a fejlettebb mezőgazdasági államok és még inkább a Szovjetunió mezőgazdasági színvonala mögött. ” A színvonal felemelésének záloga pedig, akárcsak az iparban, a nagyüzemi termelés. „Az elmaradottságból kiút [...] a föld közös társas megmunkálása, melyhez a szövetkezet tartozik. ”131 Hollandia és Dánia belterjes kertgazdaságainak, hús- és tejtermelő szövetkezeteinek álomképe helyébe tehát egyértelműen a szovjet modell másolása lépett, az „elavult kistermelő gazdálkodás” helyébe a „tervszerű szövetkezeti többtermelés”, a Kaptár, a Hangya és egyéb „öncélú álszövetkezetek” helyébe a „termelőszövetkezetek”. Létrehoztak egy új, egységes paraszti tömegszervezetet is, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségét. Ám ennek érdekvédelmi szerepe gyakorlatilag nullára csökkent, mert mint mondták: „Ma a népi demokrácia állama a dolgozók állama, így a parasztságnak többé nincs szüksége a szó szoros értelmében vett érdekképviseleti szervre, amely őt saját államával szemben megvédje. 132 A falusi osztályharc, a kuláküldözés megindításakor - talán épp gyerekkori emlékei hatására - Földi István is mindenben eleget tett a felsőbb elvárásoknak. Utasította a települések vezetőit, hogy az őszi mezőgazdasági munkák sikerét közigazgatási vonalon is ellenőrizzék és ahol szükséges, a karhatalmat is vegyék igénybe. A kapott intencióknak megfelelően 1948 őszén kb. 30 kulákot internáltak, akik „szabotálták” az őszi vetést.133 A sajtó is központi feladatának tekintette, hogy több cikkben leplezze le a kulákságot, s ezáltal megértesse a munkássággal az osztályharc fontosságát. Ennek eredményeként mind többen szolgáltattak adatot levélben, vagy szóban ahhoz, hogy „a vidék kizsákmányolóinak cselekedeteit az újság kipellengérezze. ” Ezen akciók után a kulákság már minden kötelezettségnek igyekezett eleget tenni. Földi meglátása szerint „Ez azonban nem a demokrácia támogatását jelenti, hanem inkább a megtorlástól való félelemből ered”, amit jól illusztrált az a 130 Megyénk is felkészült a gyapottermesztésre. Tiszavidék, 1948. szeptember 4. 131 MNL JNSZML Főisp. ir. 1341/1948. 132 Uo. 133 MNL JNSZML Főisp. ir. 54/1948. 302
