Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
érvényesüléséhez. ” - írta a polgármester. Szolnok tehát egy olyan település képében tűnt fel a beadványban, amely a már gróf Széchenyi István által is előrevetített „geopolitikai adottságai” és „a tudós alaposságával és gazdag tartalommal telt mélyen érző magyar lelkiségével megmutatott országos jelentősége és elhivatott szerepe és jövője” révén” predesztinált a töretlen fejlődésére, amit az utóbbi évtizedekben immár be is bizonyított. 1942-re tehát Szolnok harmadik alkalommal benyújtott törvényhatósági jogú várossá válás iránti kérelme egyfajta küldetéstudattá erősödött. Nem véletlen, hogy báró Urbán Gáspár kiváló politikai kapcsolatait és a megye országgyűlési képviselőinek támogatását is latba kívánta vetni a település, amikor e felterjesztés egy-egy másodpéldányát - „E nagyjelentőségű és közérdekű ügyet szíves és hathatós pártfogásodba ajánlva” - megküldte a lehetséges pártfogóknak. Azt pedig, hogy Szolnok a száraz tények, statisztikai adatok alapján is méltóbb a törvényhatósági szerepkörre, mint a vele párhuzamosan ismét e jogot igénylő dunántúli városok, Kaposvár és Szombathely, úgy kívánta bizonyítani a polgármester, hogy épp ezen, illetve a már törvényhatósági joggal rendelkező kisebb települések adataival vetette egybe az alföldi megyeszékhely fejlődését. Szolnok minden törekvés ellenére 1942-ben sem volt azok között a települések között, akik elnyerték a törvényhatósági jogot. Mivel azonban Kaposvár és Szombathely közigazgatási átsorolása csak a második világháború után következett be, a 21 törvényhatósági jogú város (Baja, Budapest, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Pécs, Sopron, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Újvidék, Ungvár, Zombor) listája 1945-ig immár hivatalosan nem változott. A háború utáni fegyverszüneti megállapodás alapján helyreálltak az 1938 előtti országhatárok, és ez az ország közigazgatási beosztásának módosítását ismét maga után vonta. A törvényhatósági jogú városok listája 1945-ben újból az 1923. évivel egyezett meg, kiegészülve a háborús időkben végre nem hajtott 1942. évi XXIII. törvény alapján törvényhatósági jogú várossá alakult tizenkét várossal (Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár és Szombathely). „Ez a sokat szenvedett város érdemes és méltó arra, hogy ezt a közel három évtizede megnyilvánuló törekvését végre elérje.” A második világháború és a kommunista hatalomátvétel közötti időszakban az alföldi megyeszékhely vezetői - politikai pártállástól függetlenül - ismét napirendre tűzték az önálló törvényhatósággá válás ügyét. Az 1945-ben megválasztott kommunista polgármester, Zsemlye Ferenc az 1947. március 26-i 239
