Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
Városfejlődés „az örök magyarság sorsát önmagában hordozó Alföldi Gondolat” jegyében Szolnok törvényhatósági jogú várossá válási kérelmét harmadik alkalommal már a második világháború kitörése után, 1942 őszén nyújtotta be. És bár a közvetlen háborús események egyelőre még az ország határaitól messze zajlottak, az 1938 és 1941 közötti revíziós határmódosítások következtében a magyar közigazgatás területi rendszerét is újra kellett gondolni. A Magyarországhoz visszacsatolt területeken kilenc korábban már törvényhatósági joggal felruházott város nyerte vissza e rangját (Kassa 1938-ban, az újraegyesített két Komárom 1939-ben, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti 1940-ben, Szabadka, Újvidék és Zombor pedig 1941-ben), míg az első bécsi döntés értelmében visszatért Ungvár 1938-ban megkapta a törvényhatósági jogot. A háborús körülmények ellenére e változások ismét arra ösztönözték a törvényhatósági joggal még nem rendelkező városokat, hogy újult erővel kezdeményezzék közigazgatási szerepük bővítését. Szolnok polgármestere, dr. Szabó Ferenc - báró Urbán Gáspár (1939— 1944) főispán felkérésére63 - 1942. október 11-én nyújtotta be összefoglaló jelentését a város kérelmével kapcsolatban.64 Úgy tűnt, ez év őszén ismét felerősödött a fejlettebb megyei városok törvényhatósági jogú várossá válás Báró Urbán Gáspár (monyorói) (1897-1975), Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja, országgyűlési képviselő, gazdálkodó. Urbán Gáspár báró Aradon született 1897. január 6-án. Nagyapja, Urbán Iván, Arad vármegye és Arad szabad királyi város főispánja volt. A család az ő révén emeltetett 1912-ben bárói rangra. Urbán Gáspár édesanyja, jószási Purgly Ilona révén rokoni kapcsolatban állt a Horthy családdal. Urbán Gáspár középiskoláit Aradon és Bécsben végezte, érettségi után önkéntesként vonult be a császári és királyi 3. sz. közös huszárezredbe. Harminc hónapig szolgált a fronton, öt vitézségi kitüntetést kapott, tartalékos hadnagyként szerelt le. Tanulmányait ezután folytatta a Műegyetemen, ahol 1922-ben mérnöki oklevelet szerzett. Gazdálkodással ezt követően kezdett foglalkozni pusztakengyeli birtokán, amelyhez házassága révén jutott. Letelepedése után a Szolnok vármegyei közéletben jelentős szerepet vállalt, tagja volt a megye törvényhatósági közgyűlésének és a közigazgatási bizottságnak. Elnöke a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyháztanácsnak, a Szolnoki Hitelbank Rt. és a Törökszentmiklósi Takarékpénztár Rt.-nek. A mezőtúri kerület országgyűlési képviselője volt, majd 1939. márc. 10-én nevezte ki a kormányzó Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának, közellátási kormánybiztosnak. Vö.: Magyar Országgyűlés Almanach az 1935-1940. évi országgyűlésről. Online változat, http://www.ogvk.hu/e-konvvt/mpgy/ alm/a!935 40/39l.htm (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 18.) Szabó Ferenc polgármester jelentése Urbán Gáspár főispánnak. Szolnok, 1942. okt. 11. MNL JNSZML Szolnok város polgármesterének közig. ir. 4537/1947. dr. Szabó Ferenc 1938 és 1944 között volt Szolnok polgármestere. Jász-Nagykun- Szolnok Megye Történeti Archontológiája 1876-1989. Szolnok, 2012. Online adatbázis. http://insz.archivportal.hu/data/files/262562247.pdf (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 18.) 234
