Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947

Zrumetzky Viktor polgármester 1922. március 20-án terjesztette a város közgyűlése elé azon javaslatát, melyben a képviselőtestületet arra kérte, támogassa Szolnok törvényhatósági jogú várossá válásának ügyét.45 A polgármester célja egyértelműen a város autonómiájának növelése volt: „A községi törvény intézkedései a városokat oly annyira a vármegyék rendelkezése alá helyezik, hogy a rendezett tanácsú város autonómiájának gyakorlása úgyszólván a megye mindenkori vezetőinek jóakaratától függ. ”.46 És bár leszögezte, Szolnok város, mint megyeszékhely, mindig is jó kapcsolatot ápolt a megyével és annak vezetőivel, de jól látta, hogy erre a személyes viszonyon túl valójában semmilyen jogszabályi biztosíték nincs: „hol van azonban a garancia arra, hogy ez mindig így is lesz”. És bizony - érvelt a város vezetője — „elég a különleges jóakarat, vagy az érdeklődés és megértés hiánya, s a rendezett tanácsú város önkormányzata már semmivé válik”. Ez az okfejtés logikusnak tűnik, hiszen a községi törvény 31. §-a alapján a rendezett tanácsú város felett a felügyeleti jogkört a vármegye törvényhatósága gyakorolta, közvetlenül az alispán ellenőrzése mellett. A rendezett tanácsú város nemcsak megvitatás nélkül volt köteles végrehajtani a vármegye által közvetített állami és törvényhatósági rendeleteket, de „ úgyszólván minden jelentéktelen határozat is csak törvényhatósági jóváhagyás mellett hajtható végre”, mert „a törvény a megyének túlságos beavatkozást biztosít, a r. t. város önkormányzati jogának érezhető csonkítása árán A városnak valamennyi döntése esetében „ már előre számolnia kell a vármegye hangulatával, s a vármegyénél esetleg kifejlődött szokásokkal, mert ha ezeket szem elől téveszti, kétségessé teszi a jóváhagyást, sőt, esetleg alkalmat ád a mélyebb beavatkozásra”. További veszélyeket jelent a Szolnokhoz hasonló rendezett tanácsú városokra nézve a törvényhatóság összetétele, a megyei bizottságok szerkezete, hiszen egy-egy megyebeli település fejlődését az ellentétes érdekkel bíró közösségek a vármegye útján megakadályozhatták.

Az autonómia csorbítását jelentette az a törvény adta lehetőség is, amely a közigazgatás érdekeire hivatkozva a város belső ügyeibe történő közvetlen beavatkozást biztosított a megyének. „A közigazgatás érdeke pedig nagyon tág fogalom, s e jognak biztosítása a valóságban azt jelenti, hogy ha a megye úgy akarja, a r. t. város minden ügyébe mindig beavatkozhat. A gyámkodásnak ez a

„Igazi önkormányzatunk tehát nincs!”

Zrumetzky Viktor 1921 és 1925 között volt Szolnok város polgármestere. Jász-Nagykun- Szolnok Megye Történeti Archontológiája 1876-1989. Szolnok, 2012. Online adatbázis. http://insz.archivportal.hu/data/files/262562077.pdf (Megtekintés dátuma: 2013. júl. 22.)

Zrumetzky Viktor polgármester előterjesztése törvényhatósági jogú várossá válása tárgyában. Szolnok, 1922. márc. 20. MNL JNSZML Szolnok polgármesterének közig, ir. 4537/1947.

219