Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Négy kudarcra kárhoztatott kísérlet. Szolnok város kérelmei törvényhatósági jogú várossá válás tárgyában. 1922–1947
városok státuszában rejlő ellentmondásokat, és így nem is törte meg e városok természetes törekvését. A törvény végrehajtása során Jász-Nagykun-Szolnok megye törvényhatósága is megalkotta azokat a szabályrendeleteket, amelyek a törvényhatósági bizottság tagjainak és tisztviselőinek megválasztását, a vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének ügyrendjét és működését írta elő.37 Az 1929. december 10-én megtartott - több mint két évtizede az első - tisztújítás során a törvényhatósági bizottság „egyöntetű akarattal a régi tisztikart választotta meg ”.38 És mint látjuk, a törvényhatóságok vezetésében mélyreható személyi változások nem történtek, a közigazgatás átalakításának, modernizációjának terve ezzel a törvénnyel nem fejeződött be. 1931-ben napvilágot látott a magyar közigazgatás Magyary Zoltán vezetésével kidolgozott „racionalizációs programja”, amely végül nem valósult meg. Mindezek ellenére a második világháború időszakáig tartó másfél évtizedben a közigazgatást továbbra is az erőteljes centralizációs törekvések jellemezték, így került sor a közegészségügy államosítására, a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentésére is. Majd a második világháború kitörésével napvilágot láttak a rendkívüli helyzetből eredő intézkedések: 1939- ben elhalasztották a törvényhatósági választásokat, a honvédelmi törvénnyel a közigazgatást a háború érdekeinek szolgálatába állították, illetve jóváhagyták az 1942. évi XXII. törvényt, amely a vármegyei állások betöltésének jogát a belügyminiszterhez rendelte.39 A háborús évek a vármegyei közigazgatást komoly megpróbáltatások elé állították, különösen 1944-től, amikor a polgári közigazgatás tulajdonképpen már háborús közigazgatásként funkcionált (háborús termelés, gettósítás, a bombázások következményeinek kezelése), majd 1944 szeptemberében ténylegesen át is adta helyét a katonai irányításnak, hiszen a közép-tiszai hadműveleti területhez tartozó megyékben (így vármegyénkben is) bevezették a rendkívüli állapotot, és a közigazgatás irányítója a kormánybiztos lett.40 A második világháború előtt és annak éveiben ismét több magyarországi város szerezte meg a törvényhatósági jogot. Az 1938-41 között Magyarországhoz visszacsatolt területeken kilenc korábbi törvényhatósági jogú BOJTOS Gábor [2012] VARGA SÁNDOR Frigyes: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története 1876-tól napjainkig. In: SCHEFTSIK György (Szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 175. p. 1942. évi XXII. törvénycikk a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról. 1000 év törvényei (internetes adatbázis) CompLex Kiadó Kft. http://www. 1000ev.hu/index.php?a= 3¶m=8195 (Megtekintés dátuma: 2013. aug. 4.) BOJTOS Gábor [2012] 216
