Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - ARI ILONA– KISSNÉ MIKES ÉVA: „Holtomiglan – holtodiglan” – Házasságkötési szokások a mezőtúri esketési anyakönyvek alapján. II. rész
1878-1882. Ezen időszak alatt 90 pár esküdött egymásnak örök hűséget. A matrikulát vezető személyétől függően, kissé keveredik a „státusz” és az „állapot” fogalom, a két leggyakoribb beírás a földműves és a közrendű. Földműves a férfiak 36 %-a, a menyasszonyok 29 %-a, közrendű 20 %-a, illetve 36 %-a. Hogy miért van ekkora eltérés a két nem között, csak találgatni lehet. Egyik ok az információ hiánya lehetett, talán a betelepülők egy része nem rendelkezett megfelelő keresztlevéllel, amit a nőknél kevésbé követeltek meg. Amennyiben hiányzott a társadalmi státuszra, az apa foglalkozására vonatkozó adat, közrendű beírással pótolták. Még az is előfordult, hogy „ismeretlen” szerepel nemcsak a születési helyre vonatkozóan, hanem az apa és az anya neve sincs meg. Talált gyermek volt? Nevelőatyjától kapott nevet az ismeretlen eredetű leány20 (Fotó: Nagy Éva Anna) 1878. október 14. „Vakulya Mihály földműves Szh: Félegyháza, Lh: Mezőtúr fr 741 Rom. Kath. 35 év nőtlen Vakulya József Zöldi Veronika (fia) Csordás Katalin Szh: ismereteién Lh: Mezőtúr fr 741 Rom. Kath. 29 év hajadon Szülei ismeretlenek Nevelő atyja Csordás István. ” Cigánynak írták a párok 6,7 %-át, ők csakis egymás között házasodtak. Érdekességként kell megjegyezni, hogy amíg a reformátusoknál a zenészek kizárólag a cigány lakosság köréből kerültek ki, addig a katolikusoknál az időszakon belül talált egyetlen zenész foglalkozásúnál sincs jelezve ez a státusz. Földműves férfi legtöbbször földműves foglalkozású vagy eredetű nőt vett el. Az értelmiségiek is igyekeztek egymás között házasodni, vagy a tehetősebb (a tanúk rangja is lehet erre utaló jel) földművesek már polgári nevelést kapott, „kisasszony” leányát elvenni. Széles skálája van a foglalkozásoknak általában csak egy-egy fővel képviselve a különféle iparosokat (cipész, kovács, szabó, szitás, szűcs, asztalos, köszörűs, borbély stb.), pásztoremberek mellett találunk kereskedőt, „magánzót” és néhány cselédet, szolgát is. Római katolikus anyakönyv. Házasultak anyakönyve. 1853-1883. II. köt. 56. p. 171
