Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész

Jászságban, illetve a jászok által telepített településen (Kunszentmárton) működtek. Rajtuk kívül Szolnokon és Nagykörűben említenek serfőzőket. A sörivás elterjedése a jászoknál, felveti a kérdést, vajon nem eredeti hazájukból hozták magukkal a sörkészítés szokását és a sörfőzés módszerét? A XIX. század végén a filoxéravész miatt fellépett borhiány elősegítette a söripar fellendülését. A manufakturális jellegű „serházak” lassanként eltűntek. A fővárosban működő négy nagy sörgyár vidéki városokban létesített raktárakat, lerakatokat. Ezek működtek Szolnokon is, az 1980-as években pedig a Kőbányai Sörgyár Tölgy utcában található kirendeltségében sörpalackozást is végeztek. A megyében egyedülálló kezdeményezés volt a Martfűi Sörgyár, amely több szövetkezet összefogásával épült meg 1985-re.

A gyümölcsszeszfőzés szintén jelentős szerepet töltött be megyénk élelmiszeriparában. A pálinkaházak először a „serházakban” üzemeltek, de a nagyobb birtokosok is főztek pálinkát. Az ipari szintű szeszgyártás a nagybirtokokon jött létre, ugyanis itt halmozódott fel jelentős mennyiségű mezőgazdasági melléktermék, amelyet a szeszfőzdék alkohollá dolgoztak fel. 1950-től gyökeres fordulat következett be, szocialista típusú vállalatot szerveztek a megyében is. Az 1952-ben megalakított Szolnok Megyei Szeszfőzde Vállalat székhelyének Tiszaföldvárt jelölték ki, ahol a legnagyobb kapacitású szeszfőzdék üzemeltek. Jelentős számú főzőhely maradt azonban a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezet és néhány termelőszövetkezet kezelésében.

A megye területén a XIX. században szinte minden település határában volt szőlő. A század végi nagy filoxéra-járvány idején, több területen kipusztult a szőlő. A Tiszazug immunis futóhomokja a veszedelemtől mentes maradt. Jászberényben és környékén pedig újratelepítették a szőlőt. A két tájegység a megye szőlő- és bortermelésében sokáig meghatározó szerepet játszott.

A tejfeldolgozás több évtizeden át a kisgazdaságokban történt. Ipari méretű tejüzemek a nagybirtokokon jöttek létre. Az I. világháború után megjelentek a tej szövetkezetek, a mozgalom azonban jórészt a Jászságban ért el eredményeket. Az államosítás megszüntette a jól működő tej szövetkezeteket. A megyében is létrehoztak egy szocialista típusú tejipari vállalatot. Az 1970-es évektől azonban már engedélyezték szövetkezeti jellegű tejfeldolgozó üzemek létesítését. Szolnok megyében több termelőüzem is dolgozott, életképesnek azonban alig három bizonyult (JÁSZTEJ, KUNTEJ, KEVITEJ).

148