Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)

TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. I. rész

A szövetkezet a juhtartó gazdák részére minden juh után fizetett 20.000 Koronás üzletrészhez kötötte a belépést. Minden tagnak kötelessége volt a házi szükségleten felüli összes juhtejet a szövetkezetnek kezelés céljából átadni, a juhok takarmányozásában, a fejés idejében, a tej kezelésében, feldolgozásában és elszállításában a szövetkezet által előírt szabályokat betartani. A jászberényi tej szövetkezet az alapszabály elfogadásával tagja lett az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központnak.

A szövetkezet szerveit a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság alkották. A közgyűlést az igazgatóság hívta össze a szövetkezet székhelyén. Minden évben április 30-ig meg kellett tartani az évi rendes közgyűlést. Határozatképessége attól függött, hogy a tagság egytizede megjelent-e. Minden tag annyi szavazattal rendelkezett, ahány üzletrésze volt. A vitás kérdésekben rendszerint nyílt szavazással döntöttek. A közgyűlés határozott az évi zárszámadás elfogadásáról, az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak megválasztásáról, felmentéséről, a nyereség felosztásáról. Az igazgatóság tagjait a közgyűlés három évre választotta. A felügyelőbizottság megbízatása az első évben egy üzleti évre szólt, azután három évre, amelyet általános szótöbbséggel döntöttek el.

A gazdák Jászberényben az Attila u. 8. sz. alatt juhtúró előállító üzemet létesítettek. A Juhtartó Gazdák Szövetkezete 1937. március 7-én tartott közgyűlésén kimondta beolvadását a Jászberényi Tej szövetkezetbe.57

MNL JNSZML Jászberény ir. 4871/1937.

133