Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

Január 25-én az előnyomuló magyar csapatok „borzasztó nagy szélben” indultak útnak Cegléd felé (azaz nem volt köd, mint Szolnoknál), egy szemtanú szerint a hó is teljesen felolvadt (azaz a tüzérségi lövedékek nemigen pattanhattak fel a felolvadt talajon.).19 Jakob Reichhardt százados, a német légió 1. századának parancsnoka szerint Perczel Miklós dandárja reggel 7 órakor indult el Abonyból Ceglédre.20

A nagy kiterjedésű, kb. 17.000 lakosú, városias maggal, széles falusias övezettel és nagy kertekkel rendelkező mezőváros nemigen volt alkalmas arra, hogy egy lovasdandár tartósan védelmezze.21 Reggel Ottinger a 7. (Hardeg) vértesezred egy szakaszát felderítésre küldte Rieß alezredes vezetésével Abony felé. A szakasz 9 óra tájban egy huszárcsapatba ütközött, amelyet visszavert, de aztán Rieß rájött, hogy a huszárcsapat az előnyomuló magyar sereg elővédje. A Hardegg-vértesek története szerint Rieß azonnal erősítésért küldött, s ezután egyetlen szakaszával olyan módon manőverezett, hogy meg tudta téveszteni a magyarokat, s így időt nyert ahhoz, hogy Ottinger nyugodtan felállíthassa dandárját. Az ezred krónikása alighanem kicsit szépített a történteken, hiszen Rieß húsz-harminc vértessel aligha téveszthetett volna meg egy magyar dandárt.22 Valószínűleg az történt, hogy a Hertelendy-hadosztály lovassága túlzottan előrehaladt, s be kellett várnia a gyalogságot és a tüzérséget.

Ottinger az abony-ceglédi út déli oldalán a 7. (Hardegg) vértesezred őrnagyi és alezredesi osztályának négy századát, az úton a lovasüteg három lövegét, az út északi oldalán a 6. (Wallmoden) vértesezred hat (vagy négy) századát állította fel. A felállítás délelőtt 11 órára be is fejeződött.23 A 7. vértesezred története szerint a Wallmoden-vértesektől északnyugatra, a * 49

„Naplójegyzetei KRASZNAY Péter kemecsei lakosnak....” Visszaemlékezések 1830- 1861. A szöveget gondozta FORRAI Ibolya és ÁRVA Judit. A bevezetőt írta és a névmutatót összeállította. BENDA Gyula. Negyvennyolcas Idők I. Bp., 1998 . 74. p.; MIHÁLKA Endre naplója. In: TAKÁCS Péter (Szerk.): „de víg élet, s mily gyöngy élet...a honvédélet”. MIHÁLKA Endre, BORCSIK Salamon, THÓBIÁS Dani emlékiratai 1848/49-ből. S. a. r. BENE János, HERMANN Róbert, KEDVES Gyula, TAKÁCS Péter. Nyíregyháza, 2002. 41. p.

Reichhardt - Német légió főparancsnokága, Törökszentmiklós, 1849. jan. 28. HL 184849. 11/54.

ANTALFFY Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Utazások a múltban és a jelenben. Bp., 1982. 258-262. p

VICTORIN, Josef: Geschichte des k. k. siebenten Dragoneer-Regimentes Wilhelm von Braunschweig von seiner Errichtung 1663 bis Ende Mai 1879. Wien, 1879. (1848-49-ben 7. vértesezred) 318-319. p.

J. W. WARRE TYNDALE, 1850. 119. p.

91