Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
A II. világháborút követő években a régi malmokat (vízi- és szélmalmok) az üzemanyag hiánya miatt ismét bekapcsolták a gabonaőrlésbe. A megye vezetése ezért már 1946-ban felmérte a malmok helyzetét és állapotát. Az alispánnak küldött jelentésekből pontos képet alkothatunk a működő szélmalmok helyzetéről. így tudjuk, hogy Tiszainokán átélte a háború viharát egy darálónak átalakított szélmalom, de belső berendezése használhatatlan volt. Ugyancsak működőképes maradt Szelevényen 2 db szélmalom. Teljesítményük első látásra kevésnek tűnik, hiszen naponta 5 q búza őrlésére voltak csak képesek. A kiőrlés arányát is ismerjük, ugyanis 1 q búzából 70 kg lisztet és 20 kg korpát állítottak elő. Működőképes maradt a Kunszentmártonban álló 2 db szélmalom is. Ezek már naponta 50 q búzát tudtak őrölni. Összehasonlításként jegyezzük meg, hogy a jászalsószentgyörgyi vízimalom is használatban volt ezekben az időkben, napi 120 q őrlési teljesítménnyel.57 Összegzés A szélmalmok megjelenésüktől kezdve azzal a hátránnyal küzdöttek, hogy csak akkor dolgozhattak, ha fújt a szél. A szélcsendes időszakok áthidalására különböző technikai eszközöket vettek igénybe (gőzgép, gyorsan üzembe helyezhető Diesel-motor, akkumulátortelep), ezzel azonban megnövelték a beruházást. A gőzmalmok megjelenése meghúzta felettük a vészharangot. Németországban hasonló volt a folyamat, 1895-ben 18.200 szélmalom dolgozott, de 1913-ban már csak 13.405 létezett, és közülük csak 11.366 dolgozott tisztán szélenergiával. Ebben az időszakban Európában legalább 20.000 szélmalom szüntette be működését. Ugyanez a folyamat játszódott le Magyarországon és megyénkben is. A századfordulón egyes szakemberek azonban úgy vélekedtek, hogy a folyamat a szélerőművek korszerűsítésével megállítható. Az I. világháború folyamán a repülőgépek fejlesztése révén rövid idő alatt tisztázták az áramlástani problémákat, s ez a szélenergia felhasználásában is gyors fejlődést idézett elő. A kialakuló modern légcsavar profilok a szélenergia hasznosításában is szerephez jutottak. A világháború után az elsőszámú vízi energia és a megbízhatóbb üzemanyagok (szén, kőolaj) versenyképtelenné tették a szélenergiát. Ennek ellenére a világ számos országában tovább folytak a kutatások. Szélmalmok a II. világháború után MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Alispáni iratok 12960/1946. 68
