Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szélmalmok történetéhez
A szélmalom helyének kijelölését és felépítését részletesen leírja Németh B. Ferenc.5 Az ő leírása alapján tudjuk, hogy a malmot molnárok, malomácsok készítették. A szélmalomnak először a belső hajtóműveit készítették el. A malomház építése közben rakták be a meghajtó szerkezetet. Ennek az elkészítéséhez sok tölgy- és szilfára volt szükség. Az Alföldön kevés ilyen fa volt, így Horvátországból szerezték be. Az építés előtt meghatározták a malom főbb méreteit. A szélmalmok teljesítménye kb. 26 LE volt. Természetesen akadtak ettől kisebb illetve nagyobb teljesítményű malmok is, de a 19. század végén épült szélmalmoknál ez volt az átlagos teljesítmény. Kedvező széljárás esetén a malom naponta 820 kg gabonát őrölt meg. A régi szélmalmoknál - nagy szél esetén - nem tudták leállítani a malmot, s a sebesen forgó kövekből kipattanó szikrák miatt a malom szerkezete könnyen meggyulladt. 1768-ban Brettorer Osvald pozsonyi ácsmester épített olyan szélmalmot, amely nem gyulladt ki a forgás következtében.6 A malom teljes üzemelésénél két molnár dolgozott. Egyik az első emeleten a termény felöntésével foglalkozott, a másik a földszinten az őrleményt zsákolta le. A molnárok a szél erejét igyekeztek kihasználni, amíg a szél fújt, éjjel-nappal dolgoztak. A szélmalmok megjelenése a Jász-Kun Kerületekben Miért terjedtek el a szélmalmok megyénkben és azt megelőzően a Jász- Kun Kerületekben? Ennek okát több tényezőre vezethetjük vissza. Az egyik ok a szélmalmok nagyobb teljesítménye a szárazmalmokhoz viszonyítva. A másik az Alföld sík területén a széljárás mindig kedvezőbb volt, mint az ország más részein. És természetesen ez a malomtípus a szél energiáját használta fel, nem volt szükség a malom hajtásához igavonó jószág (ökör, ló) erejének igénybevételére. Mindezek mellett a szélmalmokat a többi korabeli malomtípussal (száraz-, vízi-, hajómalom) együtt kell vizsgálni. A Kiskunság ma nem képezi megyénk részét, de valaha a Jász-Kun Kerületek része volt, a szélmalmok megjelenésében pedig kiemelkedő szerepet játszott, ezért röviden megemlékezünk az itt működött szélmalmokról is. Ez a A leírás megjelent: NÉMETH-BUHIN Klára: Németh-Buhin krónika. Kiskunhalas, 2007. 298-387. p. Németh B. Ferenc részletesen leírta a családi szélmalmot, amelyik ma Kunfehértón található. A könyv legalább 29 rajzmellékletet közöl, amelyeken a szélmalom fontosabb alkatrészeinek megnevezései is láthatók. Technikatörténeti szempontból a leírás rendkívül értékes. PONGRÁCZ Pál: Régi malomépítészet. Bp., 1967. 186. p. 48
