Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” – A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek História Domusában
éjszakán is egész hajnalig mulattak, pezsgőztek, és egyesek még a hősök emlékére tartott istentiszteletre is a Tisza-vendéglőből jöttek félrészegen. Sőt, d.u. a hősök meztelen szobránál a koszorút is részegen helyezték el. ”.154 1928 őszén a hősi temetőbe emlékfákat ültettek. Távlati célként a hősi temető ligetté való átalakítását jelölték meg, illetve a fák megerősödése után emléktáblákkal kívánták a fákat megjelölni úgy, hogy a város minden egyes hősi halottja (illetve hozzátartozóik) „kapott” volna egyet-egyet.155 * 1929-ben Martinelli Jenő szobrász emlékművének avatására került sor a római katolikus temetőben. Ennek az emlékműnek a sorsa azonban kevésbé szerencsés fejezete a szolnoki emlékművek történetének. Bár a Szolnoki Újság szerzője még lelkendezve ecseteli a temető új alkotásait („[...] kellemes meglepetésül szolgált a hősi temető újonnan átalakított, tetszetős külseje. Hét parcellára osztva mintegy ezer hősi halott alussza itt örök álmát. Minden parcella közepén egy műkőből készült hatalmas obeliszk áll, tetején egy turulmadárral [...]”'56j, mégis az iratokban folyamatosan kritikus hangokkal találkozni.157 Martinelli ellen még per megindítását is fontolgatták; végül 1936- ban új oszlopokat, illetve alkatrészeket hoztak a Honvédelmi Minisztérium támogatása jóvoltából, ennek ellenére az emlékmű állapota folyamatosan romlott: „teljesen tönkrement állapot”, „kettőferdén megsüppedt és összedőlés előtt áll” (1938 szeptember), „az új emlékművek alkatrészei még mindig szanaszét hevernek” (1938 október), „az emlékművek építésüknél fogva hibásak voltak - olyan állapotba kerültek, hogy összedőlésüktől lehet félni” (1943 március), „a 7 obeliszk rosszul megépített”, „most már omladozó, széthulló állapotban vannak” (1949 február). Az emlékművek végül 1949-ben egy új emlékmű alapjául szolgáltak.158 Alulról induló kezdeményezés is révbe ért az emlékezések sorában. Pethes Gyula királyi tanfelügyelő Tóth Tamás polgármesternek veti fel egyik levelében,159 hogy békéscsabai mintára a Szigony utcát, vagy a Szapáry utca Uo. MNL JNSZML Szolnok Városi Tanács V. B. Igazgatási Oszt. ir. 823-1/1954. Szolnoki Újság, 1929. november 3. 2. p. MNL JNSZML Szolnok város polgármesterének iratai 13553/1931. Ezek közül a Magyar királyi honvéd állomásparancsnokság és a Polgármesteri Hivatal küldötteiből alakult bizottság megállapításait érdemes itt kiemelni. Megemlítik az emlékművek süllyedését, a külső rétegek repedéseit, a műkőréteg silány anyagát, szakszerűtlen összedolgozását. CSEH Géza: A béke útjelzői. II. világháborús magyar és német hősi sírok a szolnoki temetőben. In: Jászkunság, 1990. 3. szám. 79-88. p. MNL JNSZML Szolnok város Közig. ir. 4428/1929. 358
