Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” – A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek História Domusában
Tehát, ha Scheftsik számait vesszük alapul, ami 2,16 %, akkor az a kutatások alapján irreálisan alacsony számnak tűnik, ha azonban a Szolnoki Újság 1926-os adatait vesszük kiindulópontnak, akkor 8,53 %-os veszteségi arányhoz jutunk. A Központi Statisztikai Hivatal feldolgozta az ország veszteségadatait törvényhatóságonként is.128 E munka szerint - az összes veszteségnemet figyelembe véve - Jász-Nagykun-Szolnok megye, a vármegye összes népességének számához viszonyítva 10,04 %-os veszteséget szenvedett. Ebben a listában csak más alföldi megyék előzik meg Jász-Nagykun-Szolnok megyét, ezzel is alátámasztva azt, hogy ez a régió hozta a Nagy Háborúban a legnagyobb áldozatot. Annak ellenére, hogy - jelen tudásunk szerint - 560 hősi halott adata szerepel a veszteséglistánkon, úgy gondoljuk, hogy a háborúhoz korban legközelebb álló, illetve a fent felsorolt adatokkal leginkább alátámasztható 1.200 fős veszteségi adat (az összes szolnoki férfi 8,53 %-a) a legvalószínűbb. A hősök emlékezete Az elesett katonák emlékére a szolnoki római katolikus temetőben már 1915-ben, halottak napjára felállításra került egy - ideiglenesnek tekintett - obeliszk,129 mely „obeliszk van hivatva arra, hogy sokak összességének porladozó hamvait e sírdombnál együttesen koszorúzzuk meg... ”.130 így történt ez a háború évei alatt (a spanyolnátha miatt 1918-ban elmaradt a közös megemlékezés és koszorúzás131) mindvégig; 1918-tól még egy helyszín született az emlékezésre: augusztus 20-án avatták az összes katonai, vármegyei, városi hatóságok, intézmények, ezer orosz hadifogoly és az érdeklődő ezrek jelenlétében az orosz síremléket.132 128 MIKE Gyula: A Magyarbirodalom és a mai Magyarország vérvesztesége a világháborúban. In: Magyar Statisztikai Szemle, 1927. 7. szám. július. 623-633. p. 129 MNL JNSZML Alispáni iratok 5547/1931. és Haladás, 1915. október 31. 3. p. Harsányi Gyula polgármester: „... az állandó emlék létesítésére nézve a közönség körében a hangulatot állandóan ébren tartjuk, de a megvalósítást még most korainak tartjuk. A folytatásban hivatkozik a veszteségek további növekedésére, illetve a város anyagi erejének korlátáira. 130 131 132 354 Haladás, 1915. november 4. 3. p. Uo. 1918. október 27. 3. p. Uo. 1918. augusztus 18. 3. p., 1918. augusztus 26. 2. p.
