Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén

lelőhely hallatlanul izgalmas, a kunmadarast avar úr nem pityipalkó volt, hanem a Tiszától keletre fekvő területek egyik ura. A színarany lószerszám Kunágota fölé helyezi a madarasi urat, ha öve, ill. lószerszámának szíjvégei csupán aranyozottak is, kardveretei és nagyszíjvége aranyból vannak. Az arany tőrvereteket, gyöngyöt, arany foglalatos gránátot és az arany sodronypereceket mérlegelve, a kunmadarasi urat tartom rangosabbnak, Baján és dinasztiája idején a Tiszántúl egyik nagyurának. Stiláris meggondolások alapján a kunmadarasi sír II. stílusú készítményeit különösebb aggodalom nélkül 600 körülire keltezhetjük. ”.40 Azt már mi tesszük hozzá, hogy a lelethez fogható gazdagságú korai avar sír azóta sem került elő a Közép-Tisza vidékéről. Mindkét sírról joggal feltételezhetjük — s talán ez magyarázza sajátos földrajzi helyzetüket -, hogy rejtve és magányosan temették el a halottakat.

További település-szerkezeti érdekesség az, hogy a korai avar lelőhelyek a Körös-Tisza találkozásánál feltűnően sűrűsödnek. Ennek pontos okát jelenleg még nem tudjuk, s azért hangsúlyozzuk, mert a következő térkép elemzése során jelentősége lesz. Ez az a terület, ahol többek között a kunszentmártoni ötvössír is előkerült. Az avar rítus szerint eltemetett halott mellé temették lovát, fegyvereit, viseleti tárgyait, s teljes ötvösműhelyét. Ehhez szerszámok, préselő minták, a már említett mérleg és súlyok mellett, a felhasználandó alapanyagok egy része is tartozott. Ötvösünk tehát nemcsak mester, hanem harcos is volt, aki minden bizonnyal részt vett a Bizánc elleni háborúk egyikében, ahol megszerezhette műhelyének bizánci darabjait.41

A korai avar településszerkezet áttekintése után vizsgáljuk meg, hogy mit is tapasztalunk a korszak második felében, melyet ismét az egyszerűség jegyében nevezzünk kései avar kornak.

BÓNA István: A XIX. század nagy avar leletei. Die Grossen Awarenfunde des 19. Jahrhundert. In: Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv 1982-83. 116. p.

CSALLÁNY Dezső: A kunszentmártoni avarkori ötvössír. Goldschmiedegrab aus der Awarenzeit von Kunszentmárton (Ungarn) Szentes, 1933. 1 - 55. és I -VII. t.

32