Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: Szolnok városa a „NAGY HÁBORÚBAN” – A hátország élete és annak tükröződése a helybeli ferencesek História Domusában

illetve, hogy nincs betegszállító kocsi, így egyszerű szalmás parasztszekerek töltik be ezt a funkciót.46

A vármegye alispánja, Küry Albert dicsérő szavai mellett - „a polgári társadalom szelleme, bizalma, fáradozása felemelő” - korholni is kész volt a törvényhatósági bizottság ülését megnyitó beszédében: „[...] de én azért még sem tudom elhallgatni, hogy az ismert szalmalángnak tünetei is észlelhetők, a kitartó, nem csökkenő lelkesedés, bizalom és főleg áldozatkészség kezd helyenként fogyatékosabb lenni. [...] Sokan nem azt nézik: mire képesek és kötelesek, hanem azt, mit adnak mások. [...] Gondoskodnunk kell az elhagyottakról, a szegényekről, a háború szerencsétlenéiről. ”.47

Hasonló húrokat pendített meg a Haladás című lap november közepén: „Eszembe jutottak a mozgósítás első napjai, amikor vasúti állomásunkat ezrével lepte el a szolnoki közönség, hogy fehér zsebkendővel, lelkes éljenzéssel búcsúzzon a hadba vonultaktól. [...] A szolnoki közönséget a mozgósítás első napjaiban ilyennek ismertük meg. [...] Ámde azóta 100 nap múlt el; azóta a lelkesedés lángja - mely csak szalmaláng volt - közönségünk lelkében kialudt, a mi közönségünk megváltozott 48

Pár hónappal később a szolnoki királyi pénzügyigazgatóság és a mellé rendelt számvevőség a nehezedő körülmények, az élelmiszerek árainak drágulása miatt bejelentette, hogy fel kell hagyniuk a jótékony adományozásokkal.49 A helyi társadalom támogatása nélkül nehezebben sikerült volna a háború idején otthonuktól megfosztott lakosság ellátása, befogadása is. A felvidéki-galíciai menekülteket internáltak,50 majd 1916-ban az erdélyi menekültek követték. Az orosz invázió idején, a vármegye területén mintegy 2.500 menekülő került elhelyezésre: a menekülők egyik fele önmaga tartotta fenn és élelmezte magát, a másik fele azonban közsegélyre szorult. Az oroszok által feldúlt felvidéki községek újjáépítésében nagy szerepet vállalt Jász- Nagykun-Szolnok vármegye, a 30 ezer koronás támogatás mellett egy százalék pótadót is vállalt.51

Az augusztus végén bekövetkező román támadásról - melynek következtében tízezrek voltak kénytelenek egyik percről a másikra elhagyni erdélyi otthonaikat - a História domus is beszámolt; tudósított az első

Tiszavidéki Újság, 1914. október 4. 1-2. p.

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 679/1914.

Haladás, 1914. november 15. 3. p.

Uo. 1915. szeptember 12. 1. p.

MNL JNSZML Alispáni iratok 11270/11/1921.

Az alispáni jelentést idézi: Haladás, 1915. október 17. 1-2. p.

337