Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
ADATTÁR - BATHÓ EDIT: Egy elfeledett jászberényi teátrista a magyar színészet hőskorából: Kőszeghy Alajos
Mellékletek Köszöghy Mihály gombkötő mester végrendelete Jászberény, 1814. július 22. A Mindenható Atya Istennek, Fiúnak, Sz. Lélek Úr Istennek nevében Amen. Alább meg írott a Nagy hatalmú Kegyelmes Úr Istennek tettsésébül öreg napjaimban nyavalyával látogattatván; de még is ép elmével bírván kevés javaimnál, mellyekkel Isten ő Szent felsége engemet meg áldott, e következendő Rendelést teszek: Amint mindenek előtt tudva vagyon Lakó házamat, mellyet tulajdon jó igyekezetem, és sok költségeimmel szerzettem, és a mellyben öreg napjaimat el érvén életemet is bézárni kívánom, mondám tulajdon pénzemen fel állítottam, vágynak abban minden féle házi eszközeim, azokat itt elő számítanom nem szükséges, mert fiaim, Leányaim jól tudják, és esmerik házi mobiliáimat, és azt is tudják, hogy mind azokat sok fáradságos testi törekedéseim által szerzettem. Életben vágynak Páll, Menyhárt fiaim, Teresia, Anna és Örzsébet Leányaim, kik mindnyájan bizonyíthatják felőlem, hogy őket a’ mint tsekély módon engedve, tisztességesen és Isteni félelemben felneveltem, a felséges Úr Isten segedelmével mindnyájokat Tisztességes sorsba helyeztettem, atyai módon, mennyiben tőlem ki telit, minden időben segedelmekre voltam, s jól tudom ők is ha távúi lőttek engedné, nékem is segedelmet nyújtani kívánnának, ugyan azon okbúi én is mostani betegségemben erántuk Atyai szeretettel viseltetvén, végső napjaimban is meg emlékezvén rólok, Köszöghy Páll fiamnak, kit különössen mint fel szentelt Papi személyt arra kérem, hogy ha Isten ő Szent felsége ez árnyék világbúi ki szólítana, rólam ájtatossan emlékezvén érettem, és meg halálozott szülőjére Sz. Mise szolgálatokban emlékezzen, hagyok Húsz Rfkat nem különben Köszöghi Menyhárt, Teresia, és Örzsébet fiaim, s Leányaimnak is hagyok fejenként Húsz és Húsz Rfkat, Köszöghi Anna leányomnak, Nagy Antall Comissar Úr Hitvessének, a ki velem sokat szenvedett míglen szárnyaim alatt volt, de most különössen táplál miólta özvegységben vagyok, és el roskadván minden erőtül meg fosztattam, mert már végre ágyban esvén különös jó gondomat viselte, és viseli, körülöttem nagy békességes tűréssel, és minden késséggel szolgál, ennek valóban leg jobb, és leg hűségesebb ápolgatómnak hagyom ezen házamat, portámat, azon található más épületeimet, az házamban található minden néven nevezendő mobiliáimat olly móddal, hogy azokat nevezett Anna Leányom, és tőle származott Teresia, és Johanna onokáim tulajdon képpen bírhassák, és 321
