Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén

kagánnak még akkor is, ha pl. Kiss Attila e meghatározást nem fogadta el, s nem tartja Kagánnak a kunbábonyi leletet.34

A több mint két kilogramm aranytárgy (összsúlyuk: 2.338 dkg) azonban tiszteletet parancsol. Sehonnan sem ismerünk hasonló mennyiségű aranyat az avarkor első feléből, egy-egy sírból. Ráadásul megközelítőleg ugyanilyen súlyú aranytárgy ismert a leggazdagabb gepida királysírokból is (Apahida I. és II. sírok 1,0427 kg és 2,45724 kg.

Előre kell bocsátanunk, hogy egy korai avar kagáni sírról van szó, minden lelete, tárgya ezer szállal kötődik a korai avarság régészeti emlékanyagához.35

Kivéve két arany késtokot! Az ezeken lévő motívumok teljesen idegenek a korai avarkor mintakincsétől, viszont az „S” alakú indadísz a griffes-indás kultúra legkorábbi leleteinek a vezérmotívuma.36

Olyan emberek tehették a kagáni halott felszereléséhez, akik nem csupán ismerték, hanem sajátjuknak is tekintették ezt a motívumot. Ráadásul megtehették, tehát tevékenyen részt vehettek az uralkodó temetésének előkészítésében, lebonyolításában. Magyarán a halott uralkodó legszemélyesebb hozzátartozói, tanácsadói (?) köréhez tartoztak. Egyben ezeknek a tárgyaknak a sírban való jelenléte idő-meghatározó tényező is.

Ugyanis akkor és csak akkor kerülhetett egy ilyen motívumú késtok a sírba, amikor az a népcsoport, melynek ez a sajátja, már a Kárpát-medencében élt. A temetés ideje így a VII. század utolsó harmada lehetett.

Azt nem kell bizonyítani, hogy ha egy kagán sírjába egy ilyen „idegen” motívumú tárgy kerülhet, akkor azok, akik ezt a sírba helyezik, a halott közvetlen környezetéhez tartozhattak, szerepük lehetett a halotti szertartás elvégzésekor.37

A kiskörös-vágóhídi temetőben megtaláljuk a jellegzetes „S” motívumot, s ennek a közösségnek a kiemelkedő társadalmi helyzete könnyen

KISS Attila: Tanulmányok a korai avar kori kunbábonyi vezérsírról. Studien zum Fürstergrab von Kunbábony aus der Frühawarenzeit. MFME-Stud. Arch. 1995. 138- 143. p.; ellenkező állásponton MADARAS László: Az avar társadalom. Gondolatok és megjegyzések az avar korban lejátszódó társadalmi változásokról. In: Az Alföld társadalma. Az Arany János Múzeum Közleményei VIII. Nagykőrös, 1998. 54-62. p.

H. TÓTH Elvira - TÓTH Attila: Kunbábony. Das Grab eines Awarenkhagans. Kecskemét, 1992.

Uo. T. XV.7-8.

HORVÁTH Tibor: Az üllői és a kiskőrösi temető. - Die awarischen Gräberfelder von Üllő und Kiskőrös. In: Arch. Hung. XIX.. 1935.; LÁSZLÓ Gy. 1955. XIV.t.L, VIII.t. 1-lb. és 5-5b.

27