Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

ADATTÁR - ARI ILONA– NAGY ÉVA ANNA: „Holtomiglan – Holtodiglan” – Házasságkötési szokások a mezőtúri esketési anyakönyvek alapján

hogy ki helybeli és ki nem, a szövegben többször említettük a „vidéki” kifejezést. Ezzel a megjelöléssel illettük mindazokat, akik más településen születtek, vagy az esküvő idején, Mezőtúron kívüli helyen laktak. A lokális exogámia témája azonban alaposabb elemzést érdemel, melyet a közeljövőben tervezünk elvégezni

A református felekezet házasságait tárgyalva egy ritkának számító eseményről, egy siket-néma esküvőről szóló bejegyzés fotójával zárjuk a fejezetet, amelynek a szövege a következő:

1813. aug. 4. „Városunkbann Szathmári Sándornál lakó Varga István vette T. Füredi születésű, most Városunkbann Széki István házánál lakó Bodnár Lajos h.l. Katalint, mely személy siket-néma lévénn a’ hitet elmondta helyette Szatmári Ferentzné. ”

Siketnéma menyasszony esküvői bejegyzése60 (Fotó: Lázár Gábor és Lázár Zsigmond)

Római katolikus

A katolikus esküvőkről szóló anyakönyvi bejegyzésekből nehéz a családi állapot változásait vizsgálni vagy összehasonlítani a reformátusokéval. A vizsgált három időszakban az összesen 331 párról rendelkezésre álló adatok önmagukban is kevésnek bizonyulnának, de emellé még az első kettőben alig van a családi állapotra utaló jelzés, a szülők neve is hiányzik, sőt 1852 januárjától az újra visszatérő latin nyelvű anyakönyvezéssel egy időben újra eltűnnek bizonyos, így az árvaságot jelző beírások.

Talán leginkább az özvegyekről nyerhetünk képet, eszerint az összes házasulóból 11-12 % korábban elvesztette a párját. Az egyházi kánonjognak megfelelően elvált státuszú nincs. Az árvák jelölése pedig olyannyira hiányzik, hogy erről csak az 1844-51-es időszakon belül kaphatunk némi tájékoztatást: 103 párból 29 férfinek, illetve 18 nőnek nem élt az édesapja a házasságkötés

Mezőtúri református anyakönyv. IV. köt. Esketések: 1811-1843. 618. p.

291