Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - MADARAS LÁSZLÓ: Hunok, avarok, magyarok a Közép-Tisza vidékén
Éppen ezért nem érthető Bálint Csanád egyik legutóbbi tanulmányában megfogalmazott csodálkozása, amikor is azt írja: „Egyértelműen megállapítható: a Kuberrel együtt a Balkánon letelepedők nemhogy nem hoztak létre egy új régészeti kultúrát, de éppenséggel figyelemre méltó nyom nélkül (=gyorsan?) felszívódtak régi hazájukban. ”.28 A képlet teljesen egyértelmű - ez azért van, mert Kuber egy olyan keresztény nép élén tért vissza a Bizánci Birodalomba, amelyről elmondható: „A gyermekek atyáiktól átvették a magukkal hozott tradíciókat és a nép római szokásokhoz igazodó indíttatásait. ”.29 Nos, most ez a nép miért is különbözött volna jelentősen a környezetétől, miért is kellett volna Thessaloniké környékén új régészeti kultúrának megjelennie? Az új régészeti kultúra másutt jelent meg, jelesül a Kárpát-medencében Nézzük meg, hogy is néz ki ez az új régészeti kultúra. Garam Éva az alábbiakban foglalja ezt össze: „Közismert, hogy a dunapentelei sírokhoz hasonló temetkezéseket Ozora-Igar-Dunapentele leletekben találunk. Ezek közül a fenti jellegzetességeket figyelembe véve, kiemelkedik, és központi helyet foglal el az Ozora-Tótipusztai férfi, nő és ló együttes temetkezése, aranyveretes övvel, lószerszámmal, szablyával, arany ékszerekkel, ezüstedényekkel, IV. Konstantinusz érmével keltezve. Megközelítő gazdagságúnk és hasonló leletanyagúak az igari sírok is. Az igari férfi rangban az ozorai és a dunapentelei 11. sírban eltemetettekhez állhatott közel. A fenti három temetkezés hasonlósága és földrajzi közelsége közismert a szakirodalomban, névadói a velük keltezett horizontnak. A temetkezések földrajzi helye egyben a 7. század utolsó harmadára keltezhető onogur-bolgár vezetéssel, a Kárpát-medencébe érkező népcsoportok megtelepedési központját is jelzi. Az Ozora-Igar-Dunapentele körbe tartozó többi, hasonló, de egyszerűbb kivitelű és anyagú leletegyüttesek, sírok elterjedésének vizsgálat azt mutatja, hogy azok nagyjából 3, egy központú körív mentén helyezkednek el. A kör központjaként tekinthető Ozora-Igar-Dunapentele belső magterülethez tartozhatnak Zamárdi ez időszakra keltezhető bizánci típusú, erősen aranyozott BÁLINT Csanád: A közép avar kor kezdete és Kuber bevándorlása.- Der Beginn der Mittelawarenzeit und die Einwanderung Kubers. In: Arch. Ért. 129. 2004. 47. p. SZÁDECZKY-KARDOSS S. 1992. 220. p. 24
