Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - UDOVECZ GYÖRGY: Hatvannyolcas bakák a boldogtalan hadiidőkben
zászlóaljjal és a 21. vadászzászlóaljjal átkelt, majd Beljanica felé fordult, mert a 68-asok balszárnyának biztosítása egyre sürgetőbbé vált. Krauss Alfred altábornagy, hadtestparancsnok november 22-én ismét általános támadásra adott parancsot a Crljeni magaslatok ellen. Baumgartner ezredes csoportja azonban a 68-asokkal az élen nem jutott előre az erős ellenállás, de főképp a baloldalról jövő ellenséges tűz miatt.6 Reggel 8 óra felé a 68. ezred két százada egy szerb előállást foglalt el és a visszavetett ellenséget az országúiig üldözte. 11 óra tájban egy ellentámadás a 12. népfelkelő ezredet és a 68. ezred részeit kivetette, azonban a 68. ezred tartaléka és a 38. ezred egy zászlóalja a kiinduló helyzetet ismét helyreállította. Treus ezredes Stepojevác irányában támadó csoportja (38. gyalogezred, 21. vadászzászlóalj) szintén elakadt. November 24-én a hideg tovább fokozódott, este nagy havazás állt be. 27-ig minden térnyerés nélkül heves csatározások folytak. Ezután háromnapos pihenő következett, mivel az utánpótlást csak igen nehezen tudták biztosítani a harcoló csapatok részére. A támadás november 30-án tervbe vett folytatására már nem került sor, mert a szerbek éjjel elhagyták állásaikat. A 68-asok azt az utasítást kapták, hogy minden erővel követni kell az ellenséget, s az egész hadosztály vonuljon a Túrija pataktól északra lévő területre. A kombinált hadtest kapta december 2-án azt a parancsot, hogy az állományába tartozó 68. gyalogezreddel együtt, most már Belgrád irányába nyomuljon előre, és rajtaütéssel foglalja el azt. A péterváradi csoportot egyidejűleg arra utasították, hogy az esetleges támadást Zimonyból tüzérségi tűzzel támogassa. Belgrád azonban már nem védekezett, a várost harc nélkül sikerült megszállni. December 3-án az 5. hadsereg részére új támadási irányt jelöltek ki: Semederovó és Pozsarevác térségét kellett birtokba vennie. 5-én az ezredet Ripanytól délre Bábé, Koszmáj, Rogaca térségében találjuk. Időközben a jelentős erősítést kapott ellenség ellentámadást kezdett, ám a 7. hadosztály tovább támadott Koszmáj irányába. A terv szerint két népfelkelő ezred megszállva tartja a kiinduló állást, a 68. ezred a karbantartott út felől, a 38. pedig a Koszmájt és Kosuticát támadja. A 38/1. és IV. zászlóalj 7 óra tájban már az 520-as magaslaton volt és a Koszmáj keleti lejtőjén teret nyerve délben bevette a csúcsot. A 68. gyalogezred támadása azonban az Ornice-magaslat elfoglalására nem vezetett eredményre. December 9-én az 5. hadsereg támadását beszüntették. Letowsky tábornok, hadosztályparancsnok parancsára megkezdődött az általános visszavonulás. A 68. gyalogezred visszavonulását az I. zászlóalj fedezte 10-én hajnali egy óráig. Az ezred 13-án Ripanjon át az Avala hegyre vonult vissza, s 14-én a hajnali órákban ért a Topcsider és Kumodrázs közötti hídfőállásba. A Világháború. IV. köt. 400. p. 215
