Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
kapcsán a belügyminiszterhez írt beadványában.116 S bár a levéltári forrásokban erre vonatkozóan csak közvetett adatok szerepelnek, a „vörös haramiák” által mindenéből kifosztott alispánt Szamuely rémuralma idején minden bizonnyal személyes atrocitások is érhették.117 Egyes feljegyzések szerint a kommün tagjai Szolnokon több polgárházat, a megyeházát és a művésztelep lakásait is kifosztották, s ennek lett áldozata Küry Albert alispán könyvtára is.118 „Érzem és remélem, hogy földi életem fonala rövidesen ketté szakad...” A halálosan kimerült, idegileg az összeomlás szélére került, megrendült egészségi állapotban lévő alispán 1919. augusztus 23-án - 1918. december 21. után ismét, immár végérvényesen - nyugdíjazását kérte.119 Indoklásában így érvelt: „Bármilyen nehéz viszonyok közt legyen a közigazgatás, sajnálattal bár, de minden álszemérmet félretéve megmásíthatatlan elhatározásom, hogy a közszolgálatból visszavonulok, mert 30 esztendei szolgálatom alatt, különösen annak öt utolsó évében teljesen kimerültem; testileg, lelkileg emberi roncs vagyok, aki minden kötelességem daczára képtelenné váltam nehéz hivatali állásomnak megfelelni. Ennek következtében vármegyém iránti erkölcsi kötelességem, hogy helyemet elhagyjam és más, annak betöltésére több önbizalommal, erővel, ambitióval rendelkező egyénnel való pótlásomat kérjem, magam pedig az ínséges szegénységbe vonuljak. ”.120 A kérelemhez mellékelt Dr. Lenk Gusztáv vármegyei főorvos által kiadott szakvélemény szerint az alispán „az utóbbi MNL JNSZML Alispáni iratok 8725/1926. Alexander Imre helyettes alispán beadványa Küry Albert alispán nyugdíjaztatása tárgyában. Szolnok, 1919. november 16. A megyeháza Tisza felé eső hátsó részén keletkezett háborús károkról, illetve a közgyűlési nagyteremben és a főispáni titkári szobában bekövetkezett pusztításokról a Magyar Detektív országos lap 1925-ös száma fényképfelvételek közlésével számolt be. (Jász- Nagy-Kun-Szolnok vármegye és Szolnok város. In: Magyar Detektív, 1925. szeptember 1. 15-19. p.) E felvételek megerősítik az alispán beszámolóját, hiszen az épület hátsó részén a homlokzati belövésnyomok, betört ablakok mellett a tetőszerkezet is komoly károkról tanúskodik. Az épületbelsőben készített felvételeken összetört bútorok, szétszórt iratok jelzik a pusztulás mértékét. Ekkor szenvedett felbecsülhetetlen károkat a vármegyei levéltár állománya is, amelyre egy 1926-os belügyminiszteri szakmai vizsgálat világított rá. (Föglein Antal országos levéltári főtiszt jelentése a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei levéltár állapotáról. Bp., 1926. május 7. MNL JNSZML Alispáni iratok 27960/1936.) Vö.: FÜLÖP T. 2011. 347-350. p. MNL JNSZML Alispáni iratok 5598/1920. Bíró Mátyás bizottsági tag indítványa Jász- Nagykun-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottságának. Fegyvernek, 1919. okt. 6. Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Bp., 1919. 87. p. (Online változat) http://www.scribd.com/doc/47541989/Dr-Szabo-Laszlo- A-bolsevizmus-Magyarorszagon-1919 (Letöltés dátuma: 2012. febr. 7.) 183
