Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
vármegyei politikában is változásokat eredményezett: Tisza István miniszterelnök távozása után Szapáry György főispán is leköszönt hivataláról, 1917. július 23-án a közgyűlés dr. Kuszka Istvánt, a vármegye korábbi árvaszéki elnökét iktatta be hivatalába.89 Az új főispán hiába rendelkezett nagyfokú közigazgatási tapasztalattal és évtizedes helyismerettel, a háború elvesztése után bekövetkező radikális változásokat már nem tudta feltartóztatni. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyén 1918. október 25-én alakult meg a nemzeti tanács, Darvas Ferenc elnökletével. Majd az őszirózsás forradalom győzelme után a Károlyi-kormány Darvas Ferencet főispáni hatáskörrel felruházott kormánybiztossá nevezte ki, beiktatására az összehívott törvényhatóság baloldali tagjainak támogatásával került sor.90 A vármegye településein 1918 végén ugyancsak a nemzeti tanácsok vették át a hatalmat. Az alispán 1917 december, illetve 1918 január-február hónapokról elkészített évnegyedes jelentése a megyében uralkodó egyre katasztrofálisabb közállapotokról ad tanúbizonyságot. „Az ipar és kereskedelem helyzete ebben az abnormális időben maga is abnormális. ” - írta az alispán.91 Mindezek ellenére - az igazgatási ügyek kapcsán - a jelentés szerint „az administratio csodálatos módon, komolyabb fennakadást nem szenvedett, jóllehet, a háború okozta óriási munkaszaporodást, mely hónapról-hónapra nagyobb lesz, a kimerült és megfogyatkozott tisztviselői létszámmal kell ellátni. ”. Maga a közigazgatás irányítója szögezte le, hogy „Bámulatos az az évek óta tartó erőfeszítés, melyet a közigazgatás egyes komoly, értékes, kötelességérző és munkaszerető munkásai kifejtenek, minden különös jutalom, kitüntetés reménye és vágya nélkül, szemben állva a rendszereden szaporasággal özönlő rendeletek áradatával, a tenger bajjal, nélkülözéssel küzködő (sic!) közönség sokszor lehetetlen kívánságaival és növekvő türelmetlenségével. Mintha a közigazgatás ars poeticája fogalmazódna meg az évek óta tartó háborúban elfáradt, elkeseredett vidéki magyar társadalom szervezését, irányítását végző, az elszegényedő, reményt veszett tömegek mindennapjait koordináló államigazgatási apparátus heroikus küzdelméről készült értékelésben: „Emberfeletti önfegyelemre, önzetlenségre, türelemre, kitartásra és emberszeretetre van szükségük a közigazgatás egyes szerveinek, közegeinek, hogy a mostani rendkívüli időkben a rájuk nehezedő rendkívüli feladatokat csak nagyjában is elvégezhessék. A kik türelmüket nem vesztve, ily önzetlenséggel, MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 414, 415, 416/1917. 1917. júl. 23.; SCHEFTSIK Gy. 1935. 170. p. SCHEFTSIKGy. 1935. 171. p. MNL JNSZML Alispáni iratok 8725/926. Alispáni jelentés az 1917. év december, továbbá 1918. január és február hónapokról. Küry Albert alispán. Szolnok, 1918. március 1. 172
