Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
találgatásoknak elejét véve, nyíltan és határozottan kinyilatkoztatta, hogy Magyaryt a vármegye közvéleménye nem tartja alkalmasnak a főispáni teendők ellátására, és mivel a háborús helyzetre tekintettel a kormány a főispáni poszt betöltését beláthatatlan időre elnapolta, elfogadhatónak tartja, hogy a teendők ellátásával az alispánt bízzák meg.81 A lapnak az alispánt támogató nyílt állásfoglalása, illetve a közvéleményt is élénken foglalkoztató ügy éles, személyeskedéstől sem mentes sajtóvitát váltott ki a két helyi újság, a Haladás és a Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok között. Jász-Nagykun-Szolnok- megyei Lapok a sajtótalálgatások ürügyén megpróbálta állásfoglalásra késztetni az alispánt, de Küry Albert - a Haladás szerkesztője szerint - nagyon diplomatikusan csak annyit válaszolt a felvetésekre, hogy „ő még ha megkínálnák vele, akkor sem fogadná el a főispáni méltóságot, mert ő tisztán és kizárólag a közigazgatásnak és nem a politikának akar élni” P Háy Géza nem győzte hangsúlyozni, hogy fogadatlan prókátorként, az alispánnal erről nem egyeztetve, csupán a közvélemény igényeinek hangot adva, „legjobb, legszebb meggyőződésünket vetettük papírra, amikor azt állítottuk, hogy alkalmasabb embert a főispáni méltóság betöltésére nem tudunk, mint dr. Küry Albert alispán”. A helyi sajtópolémia a körvonalazódó helyzetet alapvetően nem változtatta meg, Küry Albert az új főispán kinevezéséig közel egy éven át látta el a megyei közigazgatás vezetőjeként a főispáni teendőket is. Mindenesetre az ügy rávilágított arra a tényre, hogy a vármegye közvéleménye egyöntetűen azon a véleményen volt, hogy „a vármegye nálánál alkalmasabb főispánt soha sem fog kapni” P Az alispán a közigazgatás eszközeivel maga is kivette részét a „hadviselésből”: nem pusztán a háborús állami intézkedések mechanikus érvényre juttatására törekedett, hanem látva a világháború által előidézett gazdasági ellentmondásokat is, a törvényhatósági bizottság tagjaival - országos hullámokat vető javaslattal - hadat üzent az erkölcsileg is kifogásolható, hatalmas háborús nyereségeknek. Küry Albert 1916 tavaszán levélben fordult Tisza István miniszterelnökhöz, annak érdekében, hogy a kormányfőt felkérje, terjesszen be a törvényhozás elé „a háború tartama alatt keletkezett „Egy végrendelet körül.” In: Haladás. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szolnok, 1915. január 22. (A forrás felkutatásában nyújtott segítséget ezúton szeretném megköszönni Bojtos Gábornak.) „A Jásznagykunszolnokmegyei Lapoknak” (sic!) In: Haladás. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szolnok, 1915. január 31. (A forrás felkutatásában nyújtott segítséget ezúton szeretném megköszönni Bojtos Gábornak.) 169
