Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

Scheder hőstettét és emlékét azonban nem csupán Pettenkofen litográfiája őrizte meg. 1850-ben a Wiener Zeitung hasábjain Michael von Rambach felhívást tett közzé Scheder emlékművének felállítására, aminek következtében rövidesen akkora összeg gyűlt össze, hogy a pénzt kezelő bizottmány úgy döntött, miszerint Schedernek a szülőhelyén állítandó emlékművön kívül az összegből Scheder emlékére egy alapítványt is létrehoznak, amelyből egy katonagyermeket 6 és 18 éves kora között évi 100 forint ösztöndíjban részesítenek.

Magát az emlékművet Scheder szülőfalujában, a Mariazelli úton állították fel 1850-ben. A homokkőből készült emlékmű alkotója Franz Mitterlechner volt. A neogótikus stílusú, négyszögű, templomtoronyra emlékeztető emlékoszlop mind a négy oldalán feliratok találhatók, az elülső oldalon Scheder hőstettének leírásával (itt már az szerepel, hogy Scheder „az eldöntő győzelemig” tartott ki a lován), fölötte a ceglédi ütközet domborművű ábrázolásával, a „torony” alatt négy szoborral, a Jézust tartó Máriával, Scheder védőszentjével, Szent Ferdinánddal, az első keresztény harcossal, Szent Sebestyénnel, valamint Scheder szülőföldjének védőszentjével, Szent Lénárddal.200 Az emlékmű ma is megtalálható az Alsó-Ausztria badeni kerületében lévő, Altenmarkt an der Triestinghez tartozó Thennebergben, s emlékeztet 1849. januárjának eseményeire.201

Ehrenhalle, 1850. 25-27. p.

www.denkmalpojekt.org/esterreich/thenneberg_scheder_noe_oe.htm

140