Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)

TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet. (1849. január 2.–január 26.)

A térképet tervezte és szerkesztette Nagy Béla

Ez azonban hiú remény volt. Ottinger Ceglédbercelen hátrahagyta az 5. vadászzászlóalj egy részét és a 6. (Wallmoden) vértesezred két századát, többi csapataival pedig Albertin egyesült a fővárosból segítségére küldött csapatokkal. Innen küldött jelentést Jellaciénak az ütközetről, amiben közölte, hogy az ellenség igen nagy tüzérségi túlereje miatt lehetetlen volt Ceglédet megtartania, s kénytelen volt Albertiig visszavonulni. Reméli, hogy a Bereden hátrahagyott csapatok meg tudják tartani a községet, ugyanis az ellenség egészen odáig üldözte őket. Minden fáradalma ellenére sem tudott semmi biztosat megtudni az ellenség erejéről, azonban erősnek kell lennie, mert aznap folyamatosan nagy egységek fogták a dandárját oldalba.

A jelentéshez Zeisberg vezérőrnagy utóiratként hozzáfűzte, hogy szerinte mindabból, amit megtudott, úgy tűnik, hogy az ellenség nem csupán Szolnokra pályázik, hanem további, s valószínűleg erőteljes előnyomulást szándékozik végrehajtani. A legjobb volna, ha minden rendelkezésre álló csapattal gyorsan előnyomulnának. Gramont tábornoknak mielőbb csak két zászlóaljjal is Albertiig kellene jönnie; ha ezt a községet nem tudnák tartani, a

99