Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
káptalan birtokában.427 A helyi kezdeményezésre született bizonyságlevél kiadásának az okát Zsigmond 1423. VI. 26-án kiadott oklevelében találhatjuk, amelyet Sándornak, az árokszállási filiszteusok kapitányának címzett. A király a jászokat eltiltotta Szentandrás használatától, egyben intette őket a település földjének törvényes használatára, ti. a jogos tulajdonos egri káptalan számára a tized és a földbér megfizetésére.428 Azonban a jászok egyáltalán nem vették figyelembe az uralkodói intelmeket, a szentandrási határt továbbra is szántották és vetették, a káptalannak nem fizettek, sőt már házakat is kezdtek építeni a területen. A király újabb tiltását ekkor már Kompolt négyszállási, Lukács fényszarui és más királyi filiszteusok kapitányainak címezte. Az 1433. évi királyi intézkedés annyi következménnyel járt, hogy a jászok új települést nem hoztak létre Szentandráson. Azonban a területet továbbra is jogtalanul használták. 1459. június 8-án Mátyás király a négyszállási és árokszállási jászokat ismételten felszólította, hogy az egri káptalant Szentandrás nevű pusztája (in praedio Szent Endre vocato Comitatus Hevesiensis) használatában ne háborgassák.429 A török hódoltság idején az árokszállásiak vették folyamatosan igénybe Szentandrás területét, s erre való tekintettel 1666-ban és 1677-ben Wesselényi nádor, illetve a kamara megengedte nekik a puszta további birtoklását.430 1703- ban Szentandrás pusztáért az árokszállásiak fizették ki a ius armorum összegét. 1727-ben a váci káptalan újra az egri káptalant iktatta birtokba. Szentandrás csupán 1750. január 12-én került a Jászsághoz. Mária Terézia ekkor hagyta jóvá ugyanis azt a szerződést, amelyet a Jászkun Kerületek és az egri káptalan kötött 1749. október 2-án, s amelyben Matkó és a két Kömpöc pusztát elcserélték Szentandrás és Hevesivány pusztákért.431 BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 71. p. FEJÉR Gy. 1844. 538-540. p.; GYÁRFÁS I. 1883. 577-578. p.; BENEDEK Gy. 1997. 295-296. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 71. p. GYÁRFÁS I. 1883. 638-639. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 58, 72. p. A Benedek gyula - Zádomé Zsoldos Mária által idesorolt : 1998. 78-79. p., Mátyás király 1482. március 17-én és június 16-án kelt okleveleiben található, Abaúj vármegyei Szewntandrás, ti. ezt állítják a szerzők, véleményünk szerint nem lehet azonos a Heves megyei Szentandrással, többek között azért sem, mert nem valószínű, hogy az 1459-ben pusztának minősített helyen 13 évvel később már udvartelkek (curiae) és házak lettek volna. SZABÓ István - SZABÓ László: Jászszentandrás. In: Adatok Szolnok megye történetéből. I. köt. Szolnok, 1980. 376. p. ILLÉSY J. é.n. 89-92. p. Ezt megelőzően Hevesivány semmikor sem tartozott a Jászsághoz. 1546-ban még 55, 1570-ben 32 férfit írtak össze a településen. A tizenötéves háború időszakában pusztult el. 1749 előtt Jászapáti hosszú ideig bérelte az egri káptalantól. Azonban a bérleti szerződés ideje lejárt, s Hevesivány bérléséért Monor is 92
