Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

voltak.354 1994-ben további 6 Árpád-kori sír került elő a lelőhelyről.355 Polgár Zoltán ugyanitt Árpád-kori vízlevezető árkokat és hulladékgödröket tárt fel.356 A Telek dűlőtől északra, a Telek ér által körbezárt szigeten feküdt az Árpádkori Szentgyörgy. A jász Alsószentgyörgy a Telek-dűlőtől délre, a ladányi határhoz még közelebb feküdt. Innen került elő egy Zsigmond kori éremlelet, amelynek színsúlya 11,4 kg volt és körülbelül 25.000 db pénzérmét tartalmazott.357 Ennek az éremleletnek a legkorábbi darabjai Mária királynő 1383-ra keltezhető veretei.358 Ez arra utal, hogy tulajdonosa az ezüstpénzek gyűjtését feltehetően már 16 évvel korábban elkezdte, mint ahogyan Szentgyörgy megjelent a forrásokban.

Jászladány

A Kárpát-medencében törzsnévszerű szétszórtságban másfelé is előforduló, a helynévkutatók általánosan elfogadott véleménye szerint a X. században keletkezett Ladány (Ládán) helynévben talán egy iráni népcsoportnak a neve rejlik, elképzelhető, hogy a helynév -án képzője kapcsolatba hozható azzal az alán-oszét képzővel, amely pl. az oszián, irán népnévben mutatkozik.359

Minden bizonnyal a jászsági Ladánnyal hozhatók kapcsolatban a váradi regestrum azon adatai, melyek szerint az erre a településre való Csépán poroszló négy ízben kísért Váradra peres feleket, háromszor a körűi apát, egyszer pedig egy pói ember ügyében.360 Következésképpen a tatárjárásig Ladány életképes magyar falu lehetett.

354 STANCZIK I. 1975. 164. p.; FÉK 44. 503. tétel.

355 MADARAS L. 2001. 118. p.

356 POLGÁR Zoltán: Jászalsószentgyörgy - Telek-dűlő. Régészeti Füzetek Ser. I. 48. Bp. 1997. 102. p.

357 POLGÁR Zoltán: Éremkincsleletek a szolnoki múzeumban. In: Tanulmányok és Közlemények. (Szerk.: Ujváry Zoltán) Debrecen-Szolnok, 1995. 151. p.; POLGÁR Zoltán - TÁLAS László: Zsigmond kori ezüstpénzek Jászalsószentgyörgyön. In: TisicumIX. Szolnok, 1996. 145-154. p.; POLGÁR Z. 1997. 102. p.

358 POLGÁR Z. - TÁLAS L. 1996. 153. p.

359 KISS L. 1988. I. 653-654. p.; GYÖRFFY Gy. 1990. 59-60. p.; GYÖRFFY György: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek. In: Honfoglalás és nyelvészet. Bp. 1997. 225. p. Kiss egy olyan magyarázatot is elfogadhatónak tart, mely szerint a Ladányban a régi magyar Loudan személynév rejlene. Mint tudománytörténeti érdekességet kell megemlítenünk azt a XVIII-XIX. századi elméletet, amely Ladányi a címerében található ládával hozza összefüggésbe. FODOR F. 1942. 381-382. p.

360 GYÖRFFY Gy. 1987. 111. p.

80