Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Gerlaszentgyörgyi Beke Máté is szerepelt.336 A népes jász település, Alsószentgyörgy neve, mint puszta, utoljára 1514-ben fordul elő oklevélben, amelyben Kisfaludi Ambrus eltiltotta más egyebek mellett Szentgyörgy pusztán lévő birtokrészei elfoglalásától Sempsei Ferencet és Mátyást.337 A török hódoltság idején a település neve 1546-ban Ladáni Szengyörgy, 1558-ban Alsozentggyeorg, 1564-ben Alsószentgyörgy, 1567-ben Gerla vagy Alsószentgyörgy, 1570-ben Ladáni Szengyörgy, 1577-ben Also Szent Georgy, 1587-ben Alsószentgyörgy, 1594/95-ben Alsószentgyörgy, 1637-ben Ladán Szent György, 1667-ben Ladani Sz. Györgi, 1672-ben Szent György.338 A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy Szentgyörgy pusztát a tatárjárást követően ténylegesen már soha nem tudták birtokba venni magyar birtokosai, legfeljebb jogigényüket tudták feltehetően egy olyan korábbi oklevélre alapozni, amelyben Alattyán, Jánoshida, Kér, népes falvakhoz, Szentjakab, Bodonkút, Szentgyörgy és Ladány, puszták tartoztak. Ez a gyakorlat nem példa nélküli. A Nagykunság vonatkozásában Györffy György már 1971-ben, egy karcagi várostörténeti tanácskozáson megemlítette, hogy 1513-ban a váradi püspök jószágkormányzója tiltakozott amiatt, hogy a karcagújszállási kunok a környező Szolnok megyei pusztákat, köztük Hegyesbort, Bolcsatelkét, Magyartelkét, Törökbort, Hatházat, Boregyházát, Péntektelkét, Kápolnatelkét, elfoglalták.339 Annak alapján, hogy a felsorolt nevekben a -telke, -egyháza végződés tatárjáráskor elnéptelenedett pusztákat jelöl, arra következtetett, hogy az adminisztrátor egy korábbi, talán XIV. századi jegyzék alapján nyújtott be, noha jogilag teljesen megalapozott, de végeredményét tekintve tökéletesen hatástalan ellentmondást.340 A Jászalsószentgyörgyre vonatkozó oklevelek értékelése során a kutatók különbözőképpen próbálták feloldani a „puszta” jogi minősége és a település valós helyzete közti különbséget. Fodor szerint Alsószentgyörgy csak 1469-től lehetett jász birtok.341 Györffy azt az álláspontot képviselte, hogy miután Alsószentgyörgy 1399 előtt Aba nembeli Alattyáni „Kun” László GYÁRFÁS I. 1883. 687. p.; ILLÉSY J. é.n. 2-3. p.; BAGI G. 2005. 13. p. BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 5-6. p. FEKETE L. 1968. 79. p.; BOTKA J. 1988. 211, 215, 217, 226, 237, 247, 257, 278, 294, 312. p.; BAYERLE G. 1998. 88. p. GYÁRFÁSÉ 1883. 732. p. GYÖRFFY György: A Nagykunság és Karcag a középkorban. Karcagi várostörténeti tanulmányok. Karcag, 1974. 12-13. p.; GYÖRFFY György: A magyarság keleti elemei. Bp. 1990. 311. p. FODOR F. 1942. 351. p. 76
